A 2020-ban, a pandémia elszigeteltségében megfogant projekt, a „Hueco Mundo” egy lenyűgöző esettanulmány, amellyel Marco Ronconi két, a világ legmostohább tájegységei közé tartozó vidék hasonlóságait mutatja be. Marco a projektet Sony Alpha 1 és Alpha 9 készülékeivel készítette, ezek a fényképezőgépek a legalkalmasabbak ugyanis az extrém körülmények közötti fotózásra.

„A projekt ötlete a járvány idején fogalmazódott meg bennem. Szerettem volna elvonatkoztatni a valóságtól, ezért ezekről a helyszínekről álmodoztam, és arról, milyen jeleneteket örökítenék meg, ha ide utaznék. Amint lehetőség nyílt rá, neki is vágtam az útnak, és megvalósítottam az elképzeléseimet” – meséli Marco.

A fotós két sivatagot látogatott meg az Északi-sarkvidéken. Ezek a helyszínek kifejezetten távol állnak egymástól, Marco mégis megdöbbentő hasonlóságot fedezett fel a kétféle környezet fizikai felépítésében és hangulatában.

„A két helyszínben több a közös, mint gondolnánk. Bár a klíma és a hőmérséklet nagyban eltér, az üresség és a nyugalom mindkettőre jellemző. Terápiásan hatnak az emberre” – mondja Marco. „Pont erre a békességre volt szükségem. Jó hatással volt a lelki világomra.”

Otthon Marco szinte alig fotóz. „A mindennapokban nem szoktam fényképezni. Ha elutazom, sok képet készítek, de utána van, hogy több hónapig nem veszem elő a fényképezőgépet. Amikor a kezembe veszem az Alpha 1-et, nincs is vele további teendőm. Ha benne van a memóriakártya, és az akkumulátorokat is feltöltöttem, tudom, hogy pontosan úgy működik majd, ahogy én szeretném.”

Marco az Alpha 1-be vetett bizalma miatt extrém körülmények közt sem fél fényképezni. „A Spitzbergákon –35 ºC volt, mégis működött a felszerelésem” – meséli. „A hőségben szintén.”

A távoli tájakon dolgozó fotósokhoz hasonlóan Marco is csak azt csomagolja be, amire biztosan szüksége lesz, de még így is sok eshetőségre kell felkészülnie. „Egyszerű gyerek vagyok” – viccelődik. „Szinte mindig zoomobjektíveket használok. Az FE 24-105mm f/4 G OSS és az FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II objektívekkel dolgozom, illetve az utóbbi időben az FE 100-400mm f/4.5-5.6 GM OSS-szel bővítettem a gyűjteményemet. Végül pedig az FE 20mm f/1.8 G sem maradhat le. A munkámban a kompozíció játssza a főszerepet, ezért a zoomobjektívek használatával egy kicsit alább kell adnom a minőségből ahhoz képest, mint ha prímobjektívvel fotóznék. Ezzel a kis áldozattal ugyanakkor sokkal nagyobb rugalmasságot érhetek el a kompozícióim terén. Kisebb blendebeállításokkal fényképezek, ezért nincs szükségem a drága prímobjektívek nagy blendéire. Attól függően, mit szeretnék lefényképezni, két vázat és két vagy három objektívet pakolok be, ezek pedig egy kis hátizsákba is beleférnek.”

A kopár, hóval és homokkal borított sivatagok Marco „Hueco Mundo” könyvprojektjében tökéletesen látványos hátteret biztosítanak az egyes képek fő elemei számára.

„Ami a színpalettát és a képi világot illeti, a munkáim nagyon minimalista hatást keltenek” – mondja Marco. „A stílusomat a hagyományos japán és kínai tusfestményekből merítettem, amelyek kevés elemet sorakoztatnak fel, és kifejezetten monokrómok. Ezenkívül keleti filozófiát is tanultam, ami szintén meglátszik az alkotásaimon. Keleten az üresség fogalma teljesen mást jelent. A képi és a zenei alkotások alapvető eleme. A nyugati kultúrában az üresség inkább negatív, mintha valami hiányozna. Én úgy gondolom, hogy a tér és az üresség a művészi kompozíciók elengedhetetlen része.”

Ahhoz, hogy az állatokról minimalista, látványos képeket készíthessen az élőhelyükön, Marco a végletekig kihasználja az expozíciós lehetőségeket. A hótakaró a fényképész számos fotóján szinte szilárd fehér hátteret alkot. Mindez az Alpha 1 elektronikus képkereső funkciójának köszönhető. „Ha egyszer kipróbáltad, nincs visszaút” – meséli róla. „Az expozíciós szimuláció elengedhetetlen a számomra. Amikor a hóban fotózok, gyakran túlexponálom a képeimet a kifejezetten ragyogó, szemléletes hatásért. Az elektronikus képkereső megjeleníti a kész képet, én pedig leellenőrizhetem, hogy eltaláltam-e az expozíciót anélkül, hogy eltüntettem volna a részleteket.”

A „Hueco Mundo” annyi nagyszerű képet tartalmaz, hogy még Marco sem tudja megmondani, melyik a kedvence. „Ezért nem veszek részt versenyeken sem” – ismeri be. „Jobban foglalkoztat a folyamat és a teljes fotósorozat, mint az egyes képek.”

Ugyanakkor Marco néhány fotónál örömmel gondol vissza a keletkezés körülményeire. „Van egy fotóm arról, ahogy egy sarki róka lefelé szalad egy kisebb dombról. A fények gyönyörűek, és a szél felkapta a jégszemcséket és a havat.

Vidám, szép pillanat volt.”