Természetfotósként szilárd meggyőződésem, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, és hogy ki kell használnunk minden adódó lehetőséget. Ezt a fotót kora reggel készítettem az olasz Dolomitok hegyvidéki területén.hegységben. A hegyek ködbe burkolóztak, a tó felett pedig köd és pára gomolygott. Éppen a Sony Kando úton voltam sok más fotóssal együtt, de úgy döntöttem, hogy körbesétálok, és megpróbálok különböző képeket készíteni a tóról.
Ahogy sétálgattam és elmerültem az elém táruló látványban, láttam, hogy néha kiugrik egy-egy pisztráng a vízből, aztán észrevettem, hogy egy hattyú siklik a tó vizén. A háttérben mindkét oldalon hegyek terültek el, amelyek tökéletesen keretbe foglalták a hattyút, így ez a pillanat egy nagyszerű kép lehetőségével kecsegtetett. Így tehát elhelyezkedtem, és felkészültem, hogy a Sony Alpha 1 fényképezőgépem és az FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II objektív segítségével megörökítsem a hattyút ebben a gyönyörű jelenetben.
Amikor természetfotókat készítek, a fényképezőgépem mindig sorozatfelvételi üzemmódra van állítva, és 10 vagy 20 kép/mp sebességgel fotózok. Megnyomtam az exponálógombot a felvétel elkészítéséhez, és készítettem hat vagy hét képet sorozatfelvételi üzemmódban. Ahogy megnyomtam a gombot, hirtelen egy pisztráng ugrott ki a vízből, és sikerült tökéletesen elkapnom a pillanatot. Elképesztő volt az időzítés, és senki nem hitte el, hogy egy ilyen tökéletes kompozíciót sikerült megörökítenem – igazi mázlistának éreztem magam.
Egy idő után azonban – és mivel hosszú ideje dolgozom természetfotósként – az ember tudja, hogy ha megragadja a lehetőségeket és folyamatosan gyakorol, akkor még nagyobb esélye lesz arra, hogy még nagyszerűbb képeket készítsen.
Mindig a Sony Alpha 1 fényképezőgéppel dolgozom, mivel mindent biztosít számomra, amire természetfotósként szükségem lehet. Amellett, hogy elképesztő, 30 kép/mp-es sebesség mellett képes 50 megapixeles képeket készíteni, azt is tudom, hogy a Sony Alpha 1 által nyújtott képminőségre bátran támaszkodhatok. A fényképezőgépem mindig folyamatos autofókuszra, a fókuszkövetés pedig Állat vagy – ahogy ebben az esetben is – Madár beállításra van állítva. Ezen a képen az Alpha 1 az FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II objektív fókuszát a hattyú szemére irányította. A pisztráng közvetlenül a hattyú mögött ugrott fel, így ő is fókuszban maradt ezzel a blendebeállítással. A zársebesség szintén elég gyors volt az ugrás megörökítéséhez, mivel a fényképezőgép ekkor is a természetfotóimhoz szükséges nagy ISO-érzékenységre volt beállítva.
A hat pisztrángos kép közül rögtön ez lett a kedvencem, mivel a hal farka kissé meghajlik, ez pedig tökéletesen szemlélteti az ugrás mozdulatát. Azért szeretem ezt a fotót, mert egy kicsit sötét is. A kora reggeli köd titokzatos hangulatot kölcsönöz neki, a hegyek által nyújtott minimális kompozíció pedig nagyszerűen mutat. Sokkal különlegesebb, mintha ugyanez a felvétel és ugyanez a kompozíció napközben készült volna el.
„A rossz időjárás színes időjárás.”