Ugandában vezettem épp egy fotóexpedíciót, amelynek során gorillákat és csimpánzokat figyeltünk volna meg. Azonban amikor egy adott céllal utazik az ember valahová, gyakran elterelheti a figyelmét valami más érdekesség.
Velem is épp ez történt, amikor a tekintetemet magára vonzotta egy háromszarvú Johnston-szarvaskaméleon (Trioceros johnstoni). Ez volt a faj első példánya, amit élőben láttam. A faj egyedei csak ezen a területen, a Virunga- és Rwenzori-hegységben, Uganda, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határvidékén élnek. Ez egy hihetetlenül színes kaméleonfaj: a fényképen egy hímet láthatunk, azért ennyire lenyűgözőek a színei. Lehet, hogy voltak a környéken nőstények, akiket szeretett volna lenyűgözni?
A Sony Alpha 1 fényképezőgépemmel fotóztam – ez a gép az alapfelszerelésem része, annyira sokoldalú. Az ilyen utak során bármit lefotózhatok vele, az apró részletektől a tájképekig és természetfotókig. Az Alpha 1 által kínált 30 képkocka/mp sebesség és 50 millió pixeles felbontás tökéletes kombinációt jelent. Igazán lenyűgöző!
Általában azt gondoljuk, hogy a kaméleonok lassan mozognak, de ha közelebbről megfigyeljük őket, észrevehetjük, hogy folyton ide-oda mozgolódnak. A Sony FE 90mm f/2.8 Macro objektívvel fotóztam. Ez a Sony FE termékcsalád egy régebbi darabja, de gyönyörű, lágy bokeh jellemzi a fókuszpont előtt és mögött, emellett pedig hihetetlenül éles – az egyik legélesebb objektív, amivel valaha dolgoztam, és az ilyen helyzetekben tökéletes.
Az Alpha 1 zársebességét 1/200 másodpercre, a zársebességet pedig a maximális, 30 képkocka/mp sorozatfelvételre állítottam, mivel mind a fotós, mind a kaméleon részéről akár 1 milliméternyi elmozdulás is nagy különbséget jelent a fókusz és a mélységélesség pozíciója szempontjából.
Emellett szerencsére felhős napunk volt, így nem rajzolódtak ki élesen az árnyékok: tökéletes, lágy fényben örökíthettem meg a színeket és részleteket, mintha portréfotózáson lettem volna.
A kaméleonokban az az érdekes, hogy a mellső lábaikat párszor előremozdítják, mielőtt ténylegesen előrelépnének. Mivel 30 képkocka/mp sebességgel fényképeztem, egy egész sorozatot rögzíthettem, majd kiválaszthattam a legjobb, lépési mozdulatot ábrázoló képet.
A természetben azonban nem lehet úgy beállítani a témát, mint ahogy egy stúdióban tennénk, ezért a szükségtelen részleteket – egy belógó levelet és az ágat, amelyen a kaméleon állt – kivágtam a képről. Az Alpha 1 nagy felbontásának köszönhetően úgy tehetem meg ezt, hogy a végeredmény is egy megfelelően nagy fájl marad.
Sok természetfotós elköveti azt a hibát, hogy megpróbálja mindig a teljes állatot megörökíteni, míg én épp fordítva gondolkodom a dologról – olyan közel megyek a témához, amennyire csak tudok. A végeredmény? Egy grafikailag egyszerű fotó élénk színekkel, amelynek esetében a néző tökéletesen tisztában lehet vele, hogy mit is lát.