A nevem Alexandra Surkova, és profi természetfotósként dolgozom Spanyolországban. Három évvel ezelőtt még csak nem is volt cserélhető objektívvel rendelkező fényképezőgépem, és boldogan fotózgattam átlagos képeket az okostelefonommal.

Természetfotós karrierem egy teljesen szürreális élménnyel kezdődött. Egy nap az egyik akkori Instagram-követőm rám írt, hogy nagy potenciált lát a képeimben, és küldött nekem egy ajándékot. Egek, amikor kibontottam a csomagot, és láttam, hogy nem képeslap, hanem egy Sony FE 200-600mm f/5.6-6.3 G objektív van benne! Bizton állíthatom, hogy abban a pillanatban megváltozott az életem.

Tisztán emlékszem az első fotós utazásomra az új objektívvel: 2020. június 24-én volt. A Covid javában tombolt, és ahogy az emberek eltűntek az utcákról, megjelentek az állatok. Hosszú órákat töltöttem egy sátorban a 40 fokos hőségben, teljesen leizzadva, csak azért, hogy két képet készíthessek egy bagolyról, aki pár percig pózolt nekem. De ahelyett, hogy ez az élmény frusztrált volna, lökést adott, hogy teljesen függővé váljak a természetfotózástól.

Felszerelés

Az Alpha 7R IV volt az első Sony fényképezőgépem (most már ez a tartalék az Alpha 1 mellett), és amikor a jelenetnek nem volt szüksége túl nagy sebességre, számtalan látványos képet kaptam tőle, továbbá a 61 megapixeles érzékelő megadta a lehetőséget, hogy akár nagyobb részeket is levágjak, ha kell.

Nagy lépést tettem előre a fényképezésben, amikor kipróbáltam az Alpha 1-et, ami számomra a tökéletes fényképezőgép: gyors, nagy felbontású, és az autofókusz egyszerűen hihetetlen. Csak képzeld el, hogy egy kis szürke veréb ül egy szürke ágon 50 méterre tőled, esős időben. Még az sem biztos, hogy te észreveszed a madarat, az Alpha 1 pedig képes a szemére fókuszálni!

Amikor monitoron is átnézem a képeimet egy utazás után, nem is kell megnéznem, hogy éles-e a fókusz, mert az esetek 99,9%-ában így van. Szóval nagyon szeretem, hogy csak a kompozícióra kell összpontosítanom. Őszintén mondom, hogy semmi hibát nem találok a fényképezőgépben, színtiszta varázslat.

Ami az objektíveket illeti, két kedvencem van. Az egyik az FE 200-600mm f/5.6-6.3 G OSS, kötelező darab természetfotósok számára, és ha csak egyet lehetne választanom, ez lenne az. Gyors, sokoldalú, és a minősége hihetetlen. Spanyolországban élve az egyik legnagyobb élvezet számomra az ibériai hiúzok felkutatása, amelyek az egyik legveszélyeztetettebb macskafélének számítanak a bolygón. Amikor a rejtekhelyeden ülsz órákon át, hogy megpillanthasd ezeket a ritka teremtményeket, nem kockáztathatsz a felszereléseddel. Az állat felbukkanhat bármilyen távolságban, feléd sétálhat, és akár pár méterre tőled is elhaladhat. Csak pár perced van arra, hogy a lehető legjobb képet készítsd el, és hidd el nekem, hogy amikor izgatottan ver a szíved, akkor nincs idő az objektívek cserélgetésére.

A másik objektív, ami nélkül nem tudnék meglenni, az FE 600mm f/4 G Master OSS. Olyan, mintha egy másik ligából vagy inkább egy másik világból való lenne. Néha olyan érzésem van, hogy az ezzel az objektívvel készített képek szebbek, mint a valóság. A bokeh-hatás eszméletlen: olyan mélységérzetet és háromdimenziós teret ad a képnek, hogy eláll a lélegzetem.

A kreatív folyamat

Sokszor elgondolkozom azon, hogy mit szeretek annyira a természetfotózásban, és mindig ugyanarra a válaszra jutok: a teljes kiszámíthatatlanságot. Lehetetlen bármit is megtervezni, nincsenek beállított felvételek, és sosem tudod megjósolni a végeredményt. Még abban sem lehetsz biztos, hogy a látni kívánt állat egyáltalán felbukkan-e! Órákat tölthetsz bujkálva anélkül, hogy bármilyen állatot látnál. Vagy az is lehet, hogy egy sast szeretnél becserkészni, de végül egy rókát veszel észre. Vajon megáll pózolni, amikor elmegy melletted? Egy vadállatot nem vehetsz rá, hogy feléd vegye az irányt, csak néző vagy.

De mivel már van egy kis tapasztalatom, most már, ha felbukkan egy állat, legalább nagy vonalakban meg tudom jósolni a mozgását. Ha lesben állsz egy ivóhely közelében, és felbukkan egy állat, akkor tudod, hogy inni fog, azaz ki fogja nyújtani a nyelvét. Ez az a pillanat, amire várok. Engem nem vonz az, hogy 1000 képet készítsek nagy sebességgel. Az Alpha 1 lehetővé teszi, hogy 30 fps sebességgel fotózzak, de ritkán használom ezt a funkciót. Csak akkor sütöm el az exponálógombot, ha tudom, hogy érdekes lehet a kép.

Záró gondolatok

Gyakran megkérdezik tőlem, mi kell ahhoz, hogy elkezdj pénzt keresni a fényképezéssel. Szerintem az élet túl rövid ahhoz, hogy olyat csinálj, ami nem elégít ki, ugyanakkor nagyon sok időbe telik megtanulni jól csinálni azt az egy dolgot, ami igazán boldoggá tesz. Reálisan nézve a fotográfia nem olyasmi, ami milliomossá tesz; én személy szerint nem is vágyom erre, inkább élvezem az általam szeretett utat.

Hogyan kezdj neki? Készíts fotókat. Aztán még többet. És még többet. És rakj bele annyi időt, szeretetet és lelkesedést, amennyit csak tudsz. Nemrég még számomra is csak egy hobbi volt ez. Három évvel ezelőtt még a telefonommal fényképeztem, de annyira belebolondultam ebbe a tevékenységbe, hogy minden szabadidőmet felemésztette. Persze könnyebb nagyszerű eredményeket elérni egy jó fényképezőgéppel, de ha nincs olyanod, próbáld meg egy rosszal! Ha nem tudod, hogyan kell használni, tanuld meg! Lépésről lépésre. Ha a célod a jó eredmény, nem pedig a pénz, akkor a profit majd megtalál téged, nem pedig fordítva.