Svájc káprázatos hegységei és alpesi erdői bármilyen történet számára képesek drámai hátteret biztosítani. A Sew Torn című filmben – Freddy Macdonald rendező debütáló egész estés filmjében – pedig valóban ezek a helyszínek szolgáltatják három különálló történet hátterét. Macdonald a Coen-testvérek karakán, vidékies történetei által inspirált merész thrillerében egy varrónő saját cérnájába gabalyodik, miután ellop egy aktatáskát egy félresikerült drogügyletből. A film forgatási helyszíne egyenlő arányban gondoskodott gyártási kihívásokról és lenyűgöző látványvilágról.

A Camerimage és a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál programjába egyaránt beválasztott Sew Torn egy hatperces rövidfilmen alapul, amelyen Macdonald Sebastian Klinger operatőrrel dolgozott együtt. Amikor elérkezett az idő az egész estés film leforgatására, a rendező úgy döntött, ismét Klingerrel szeretne együttműködni.

„Freddy a kezdetektől fogva nagyon határozott elképzelésekkel rendelkezett a projektet illetően” – nyilatkozta Klinger. „Szóval tisztában voltam azzal, hogy operatőrként ez különösen izgalmas lesz számomra, tekintve, hogy a színek milyen központi szerepet játszanak a filmben. Három különböző történetszálat forgattunk le, mindegyikhez egy adott elsődleges színt alkalmazva, hogy kihangsúlyozzuk a filmben a dizájnbeli és fényelési folyamatokat. Lenyűgöző kihívásként éltem meg!”

A projekt alapvető vizuális referenciájaként Alfonso Cuaron Az ember gyermeke című filmje szolgált – a széles látószögek, a kézből készült felvételek és a szereplőket mutató közelképek Macdonaldra és Klingerre egyaránt inspirálólag hatottak. És mivel Klinger korábban már számtalan különböző mozifilmes kamerával dolgozott, pontosan tudta, hogy a Sony erőteljes, mégis kompakt FX6 kamerája biztosítja majd a képminőség és a strapabíró, praktikus kialakítás azon kombinációját, amelyre ehhez a komoly kihívást jelentő forgatáshoz szüksége lesz.

FX6: egy könnyű, kézi mozikamera

A gyorsaság a teljes forgatás alatt kritikus fontosságú volt: egyes napokon akár 70 különböző díszletben kellett forgatniuk ahhoz, hogy tartani tudják az ütemtervet. Ebből adódóan a megfelelő kamera kiválasztásakor a praktikus kialakítás épp olyan fontos volt, mint a képminőség.

Klinger a „valódi” kézből való felvételkészítést választotta, Easyrig vagy bármely más támasztórendszer használata nélkül. Így sokkal szabadabb felvételkészítési stílust alkalmazhatott, és különböző helyeket és szögeket volt képes elérni. Mindez ugyanakkor a könnyű kamerák fontosságára is rávilágított.

Gyors mozgások belső ND-szűrőkkel és G Master objektívekkel

Az FX6 belső ND-szűrői ebben a tekintetben hihetetlenül hasznosnak bizonyultak, mivel ezek mellett nem szükséges külső szűrőket használni, így a felszerelés súlya sokkal kedvezőbb lehet. Az ND-szűrők valódi értékét azonban a gyorsaság jelenti: Klinger értékes időt takarított meg azzal, hogy a fényviszonyok változásakor könnyedén válthatott a belső szűrők között, ahelyett, hogy bosszantó módon meg kellett volna szakítania a munkát az alkatrészcsere idejére. Ez a kis létszámú stáb miatt különösen fontos volt, mivel egyes forgatási napokon mindössze 10 stábtag dolgozott, az operatőri részleget pedig egyedül Klinger képviselte. Ezeken a napokon az FX6 és a Sony G Master objektívek közötti könnyed harmónia kritikus fontosságúnak bizonyult.

Bár a forgatáson Sony G Master prímobjektívek széles választéka állt a rendelkezésre, a felvételek 70%-át mégis az FE 24-70mm f/2.8 GM II objektívvel rögzítették. A többi felvétel kb. fele pedig az FE 16-35mm f/2.8 GM II objektívvel született.

Alpha 7S III: az FX6 tökéletes társa

Habár a film nagy részét az FX6 kézi kamerának köszönhetjük, Klinger az autóra rögzítéssel, illetve gimballal készült felvételekhez a Sony Alpha 7S III kamerát választotta. Ez a készülék az FX6 kameráéval azonos érzékelővel és színtechnológiával rendelkezik, így hamar rájött, hogy az utómunkálatok során könnyedén összefűzheti a két kamerával készült felvételeket. Ráadásul mindkettő olyan szintű dinamikatartományt kínált, amelyre Klinger a forgatás kezdete előtt egyáltalán nem számított:

„Őszintén megdöbbentett a dinamikatartomány” – mondja Klinger. „Meredek völgyekben forgattunk, gyakran az árnyékok és a vakító napfény között mozogva, és az eredményként kapott képek egészen elképesztőek voltak.”

Lenyűgöző mozgástér és moziszerű színek

Klinger évekkel korábban már dolgozott vizuális effektekkel, így az utómunkálatok során ennek a területnek is átvette a vezetését. A forgatás és az utómunkálatok közötti értékes folytonosság lehetővé tette számára, hogy rögzítse az eredeti felvételeket, majd szükség szerint feljavítsa vagy módosítsa őket – habár sok esetben alig volt szükség ilyen módosításokra.

Az egyik emlékezetes jelenetben egy méterárubolt látványos módon, lángok kíséretében robban fel. A jelenet forgatásának napján Klinger mindössze 10 méterre állt az utca másik oldalán, és kissé ideges volt:

„Bizonytalan voltam, hogy hogyan is kellene elkészítenem a felvételt, mivel még soha nem vettem fel robbanást, és kipróbálni sem volt lehetőségünk. Egyfajta egyensúlyt kellett találnom, hogy a fényes villanás jól látható legyen, de ne annyira, hogy ez a csúcsfényekben vagy az árnyékokban megbújó részletek rovására menjen. Az FX6 bravúrosan oldotta meg a feladatot, és sikerült egy olyan fantasztikus felvételt készítenünk, amelyen egyetlen részlet sem veszett el. Az Alpha 7S III kamerával egyidejűleg készítettünk egy másodfelvételt is, némileg sötétebb expozícióval, de végül nem volt rá szükségünk.”

Amikor elérkezett a végleges fényelés ideje, Klinger és Macdonald 10 napot töltött a fényelő részlegen a veterán színtechnikus, Simon Hardegger társaságában. A felvételek XAVC-I formátumban készültek, így ideális alapot biztosítottak a bőrtónusok apróbb módosításaihoz és a szélesebb színváltásokhoz, amelyekre a filmet alkotó három különböző történetszál által kiváltott érzelmek fokozásához, valamint a történetszálak egymástól való elválasztásához volt szükség. Mindössze 10 nap alatt sikerült kihangsúlyozniuk és fokozniuk a kék, sárga és vörös színtartományokat a három különböző történetszálban, így megteremtve az egyes szálak egyedi „vizuális hangulatát”. Létrehoztak egy 4K DCI felvételt, amely már készen állt arra, hogy a mozivászonra kerüljön a South by Southwest fesztiválon.

Klinger szavait idézve: „A Simonnal való munka után most már teljesen biztos vagyok abban, hogy a Sony kodekjei mindent képesek biztosítani számomra, amire a jövőben a moziba kerülő egész estés filmekhez szükségem lehet.”