Az Afrika lassan csúszó tektonikus lemezei által felszántott fenséges Nagy-hasadékvölgy Kenyát észak-déli irányban szeli ketté. A barátságtalan éghajlat miatt gyakori a szárazság, de ez az ellenséges környezet is az otthont jelenti számos madár és emlős számára a világhírű vadvédelmi területeken. Így hát hol is lehetne jobban kidolgozni egy ötletet?

„Ez az új fotográfiai megközelítés – magyarázza az elismert vadvilágfotós, Will Burrard-Lucas – az elmúlt pár évem munkájának továbbfejlesztése, amelynek során éjszaka, távkioldós kameracsapdákkal és vakukkal készítettem felvételeket. Annak a munkamódszernek voltak korlátai, amelyeket ezzel az új projekttel akartam áthidalni.”

Ezúttal Will jelen akart lenni ahelyett, hogy csapdákat használt volna, valamint nagyobb fokú irányítást akart szerezni a megvilágítás felett. Ezért létrehozott egy vízgyűjtőt a kenyai szavannán, és ötméteres világítóoszlopokkal körülvett leshelyet épített mellé. „Azt akartam, hogy a világítás formálja a témákat, grafikusabb, drámaibb portrékat létrehozva, mégis egyszerű és természetes hatást kölcsönözve. Ezért egy kis fényforrást hoztam létre, amelynek az volt a célja, hogy keretezze a témát a mögötte lévő árnyakkal szemben.”

De először az állatoknak kellett idemerészkedniük. „Sok éve dolgozom ebben a térségben – mondja Will –, ezért tudom, hogy igazán nagy a fajok diverzitása, és sok van belőlük. Ahogy várható volt, először rejtőzködőn és visszahúzódóan viselkedtek, de tudtam, hogy idővel idejönnek. Az ilyen projekteket érzem a leghálásabbnak, amikor nem tudja az ember, hogy mi sül ki az egészből.”

Amikor a témák megvilágítási technikájára került sor, Will az állatbarát technikák és Sony Alpha 1 gépe és objektívjei kombinációjára támaszkodott. „Tudva, hogy a vaku hagyományos használata vagy bármely normál folyamatos világítás elriasztaná az alanyaimat, több vörös fényt használtam a fókuszáláshoz, néhány nagyon alacsony teljesítményű vakut, valamint nagy blendét és ISO-érzékenységet. A vízgyűjtő mindössze 5 méter széles, és néhány részt eltorlaszoltam tövisbokrokkal, hogy az állatok a világításom középpontjába sétáljanak, és ott igyanak.”

„A Sony Alpha 1 volt az elsődleges fényképezőgépem a projekt teljes időtartama alatt; a 70-200mm f/2.8 GM OSS II és a 400mm f/2.8 GM objektívekkel kiegészítve több okból is ez volt a tökéletes eszköz – folytatja Will. – A hang nélküli zárkioldás létfontosságú, és nemcsak azért, hogy ne ijessze el az állatokat, hanem azért is, hogy természetesen viselkedjenek a felvétel készítésekor. A Sony nagyszerű munkát végzett azzal, hogy hozzáadta a funkciót, amelynek segítségével a kamera elektronikus zára szinkronban lehet a vakuval. Az Alpha 1 élességállítása páratlan módon érzékelt és követett témákat, különösen nagyon gyenge megvilágításban. Az Állatszem AF is megbízható volt, így nem kellett a fókuszpontokat mozgatni vagy kiválasztani az állat fejének megfelelő részeit.”

„A kis teljesítményű vakuval való munka azt jelentette, hogy a legtöbbet kellett kihoznom az Alpha 1 ragyogó ISO-teljesítményéből – mondja Will. – A magasabb ISO fontos, mivel nem akarok túlságosan fényes vakut, és ez hatékonyabbá teszi a világítást, vagyis nem kell akkumulátort cserélnem az éjszaka közepén. Az Alpha 1-en szívesen megyek akár ISO 3200-ig vagy ISO 6400-ig, és nem számítok problémás zajra.”

Miután mindent beállított, Willnek sikerült megörökítenie a vízgyűjtőnél tapasztalt mindennapi jelenetek fenséges választékát. „Az éjszakai felvételek izgattak a legjobban kreatív szempontból, a napkeltekor és napnyugtakor készült felvételek viszont egy másik fő célt szolgáltak: bemutatták az ilyen leshelyeket, hogy turizmust generáljanak a térségben. Ami pedig cserébe bevételt hoz, támogatja a közösséget, és ösztönzi a természetvédelmi erőfeszítéseket.”

Will vízgyűjtője, amelyet a Shompole Wilderness Camppel partnerségben hozott létre, szintén segít majd a köré gyűlő állatok megóvásában – a friss vízre való igényükön túlmutatóan is. „Az itteni élet a víz elérhetősége körül forog, ennek a forrásnak a létrehozása tehát megnyitja a környező földeket, hogy ott is állatok legelhessenek és szaporodhassanak. Így nem kell 10 kilométert vándorolniuk a legközelebbi vízforrásig, ahol feltehetőleg konfliktusba kerülnének a pásztorokkal és állataikkal.”

Ami az „éjszakai élet” projektet illeti, az tovább fejlődik. „Továbbra is járni fogok a vízgyűjtőhöz az Alpha 1 és az infravörös Sony Alpha 9 kameráimmal, amelyet a teljes sötétségben is használhatok infravörös fénnyel – fejezi be Will. – Ahogy az évek során változik a környezet, más-más állatok kezdik majd el használni az itatót. Sok új fotó van a fejemben, úgyhogy nem állunk meg, és a megbízható Sony Alpha készülékem mindvégig mellettem lesz.”