A képet a ’60-as évek francia divatja inspirálta. Olyan minimalista fotót szerettem volna készíteni, amely kiemeli az alany nőiességét.
A képet konstancai stúdiómban készítettem. A modellem valójában sminkes, akivel már korábban dolgoztam együtt. A megjelenése tökéletesen passzolt az általam megálmodott képhez. Öltözéknek egy letisztult szabású, egyszerű, elegáns, fekete garbót választottunk, amelyet kifejezetten ehhez a fotózáshoz készült, hatalmas karimájú fekete kalappal egészítettünk ki. Tudtam, hogy az öltözék segít majd kiemelni a vonásait, és nagyszerűen fog mutatni az elkészült fotón.
A felvétel másik jellegzetessége a háttér színe. Olyan színt szerettem volna, amely illik a fotóalany bőrének árnyalatához, és odairányítja a néző figyelmét. Ezért kék színű, színátmenetes hátteret választottam, amelyet kék színhőmérsékletű (Colour Temperature Blue, CTB) zselével borított kis Dedolight segítségével hoztam létre. Munka közben vaku helyett folyamatos fényt használtam, így el tudtam képzelni, hogyan mutat majd a végső felvétel. A háttér megvilágításával, a színátmenet és a modell sziluettjének megalkotásával kezdtem. Ezután a Dedolighthoz olyan reflektort választottam, amely lágyítja a modell arcára vetülő fényt. Figyelnem kellett, hogy a modell nyakánál a blúzra is jusson fény, így a kalappal két külön egységet alkossanak.
Miután a ruha és a világítás rendben volt, elkezdődhetett a pózolás. Azt kértem a modelltől, hogy úgy pózoljon, mint az 1960-as évek divatmodelljei. Használja ki a nagy kalap által létrehozott összes vonalat és a sötét teret, amely a néző figyelmét közvetlenül az arcára irányítja.
A képet Sony Alpha 1 fényképezőgéppel, Zeiss Sonnar T* 55 mm f/1.8 ZA objektívvel készítettem. A blendét f/1,8-ra állítottam, hogy mélységélességet hozzak létre, amely által a kép legélesebb pontja az alany szeménél van. Ennek egyszerű eléréséhez az Alpha 1 Szem AF funkcióját használtam, így teljes mértékben az alany irányítására koncentrálhattam. Úgy tudtam elérni a kívánt pózt és arckifejezést, hogy közben nem kellett az élességállítással bíbelődnöm.
Hogy biztos legyek benne, jól elkaptam a képet, nagyon rövid, két-három felvételből álló sorozatokat készítettem. Aztán megkértem a modellt, hogy váltson pózt, és újra lefotóztam. Mivel a Szem AF-nek köszönhetően minden felvétel tökéletesen fókuszált lett, tudtam, hogy bármelyik képet kiválaszthatom, nem kell ellenőriznem, hogy a szemek megfelelően élesek-e.
A megvilágításnak és a fényképezőgépen végzett ellenőrzésnek köszönhetően a végső felvétel nagyon kevés utómunkát igényelt: a Capture One és az Adobe Photoshop segítségével korrigáltam néhány apró bőrhibát, és enyhén lágyítottam a bőrt. A teljes szerkesztési folyamat nem vett igénybe 10 percnél többet.
„Az esküvői fotós nem csupán szemtanú, nem csupán olyasvalaki, aki szenvtelenül rögzíti az eseményeket. Az esküvői fotós igazi történetmesélő!”
