Hogyan teszi a Sony elérhetővé a kreativitást mindenki számára?

Gyengénlátóként Robin Spinkset gyakran kérdezik arról a látszólagos ellentmondásról, amely az általa választott hobbi kapcsán felmerül. „Valaki nemrégiben azt kérdezte tőlem: »hogy lehet az, hogy gyengénlátóként is érdekel a fotózás? Nyilván nem látod megfelelően a képeket.« Ebben persze van némi logika, mindemellett azonban figyelmen kívül hagyja a fényképezés azon aspektusait, amelyek túlmutatnak a jelenetek puszta megörökítésénél. A mai technológia pedig a hozzám hasonlók számára is sokkal egyszerűbbé teszi a fotózást.”

Amikor a látásával kapcsolatos tapasztalatairól és arról beszél, hogy mindez hogyan egyeztethető össze a fotózással, Robin – aki a Vakok Királyi Nemzeti Intézetének (Royal National Institute of Blind People, RNIB) befogadó vezető tervezője – azt mondja: „A látásvizsgáló tábla legfelső betűjét még le tudom olvasni, ennél többet azonban nem. Azt mondják, van ott még több betű is, én viszont egyszerűen nem látom őket. Igaz, hogy egy jelenetre tekintve vizuális szempontból képtelen vagyok olyan értékelést adni, mint amilyet egy jól látó személy adna, így annyit tehetek, hogy megkomponálom a jelenetet, elkészítem a képet, és később felfedezem” – folytatja Robin.

„Számomra ez a fotózás legizgalmasabb része: az, hogy hogyan segít a forma, a funkció és a textúra, valamint a szerkezetek és a műtárgyak gazdagságának megértésében. Én úgy tanulok a világról, és úgy mélyítem el az ismereteimet, hogy egy jó fényképezőgéppel fotózok, majd egy nagy képernyőn ránagyítok a felvételre, és felfedezem a részleteit – legyen szó akár egy szoborról, épületről vagy tájról.”

A te környezetedben is több Robinhoz hasonló személy található, mint gondolnád. Ami azt illeti, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának jelentése szerint az Egyesült Királyságban több mint 2 millió látássérült személy él, akik közül 340 000 személyt vakként vagy gyengénlátóként tartanak nyilván. Az Egyesült Királyságban tehát jelentős számú látássérült fotós élhet, és sokkal több szerte a világon.

A Sony nagyon is tisztában van azon igényekkel, amelyeket a társadalom különböző részei támasztanak az önkifejezést illetően, és éppen olyan keményen dolgozik az ő támogatásukért, mint ahogyan a fényképezőgépei és objektívjei ilyen problémákkal nem küzdő felhasználóiért.

„A mottónk egy japán szó, a kando” – magyarázza Ben Pilling, a Sony műszaki marketingrészlegének képalkotó termékekért felelős szakértője. „Nincs közvetlen magyar fordítása, de lényegében az eszközök, például a fényképezőgépek azon erejére utal, amely érzelmileg hat a felhasználókra. Ezt az érzelmet szeretnénk eljuttatni mindenkihez szerte a világon, és ez természetesen a gyengénlátó személyeket is magában foglalja.”

„Folyamatosan konzultálunk látássérült fotósokkal: többek között hasznosítjuk az RNIB tagok tudását a felhasználói tesztelés során, és a saját csapatainkban is vannak gyengénlátó fotósok” – folytatja Ben. „Ami azt illeti, a Sony Japan felfedezte, hogy a személyzete egyik tagja egy gyengénlátó személy, aki egyben szenvedélyes fotós is, és a vele való közvetlen együttműködés indított el néhány olyan kezdeményezést, amely a ma használt fényképezőgépeknek is a részét képezi.”

Japánban például a Sony nemrégiben létrehozott egy utazó kiállítást, amely öt látássérült fotós képeit mutatta be. „A művészek egyike, aki zöldhályoggal küzdött, azt mondta, már majdnem feladta a fotózást, végül azonban kipróbált néhány olyan felszerelést és funkciót, amelyeket a látássérült személyek számára alkottunk meg, és ezzel minden megváltozott” – mondja Ben.

Hogyan tehetik tehát a Sony fényképezőgépek elérhetőbbé a fotózást a Robinhoz hasonló gyengénlátó felhasználók számára? „Általában a multimodális információk biztosításán múlik – ide tartoznak a tapintható kezelőszervek, amelyek segítik a bevitt műveletek azonosítását, a menük színkontrasztjának megfelelő kihasználása, valamint a beszédfelismerő módok, amelyek szó szerint felolvassák a menüket és a funkciókat, amikor kiválasztjuk őket” – magyarázza Robin. „A fentiek komoly segítséget jelentenek a magabiztos kezelést illetően, különösen akkor, amikor gyorsan kell módosítanunk a beállításokat, hogy reagálhassunk az időjárás változásaira.”

Bizonyos fényképezőgépek, például a Sony Alpha 7 IV és ZV-E1 készüléke rendelkezik ezekkel a funkciókkal, valamint sok más funkcióval is, amelyek folyamatosan fejlődnek. „A képernyőolvasó rövid idő alatt rengeteget fejlődött a hasznosságát tekintve, és most már több különböző sebesség- és hangerőopcióval rendelkezik. Mindemellett arra is képes, hogy a narrációt fejhallgatón keresztül is lefuttassa, ami kiváló azon felhasználóknak, akik egyben halláskárosultak is, vagy csak kerülni szeretnék a nyilvánosságot.” – teszi hozzá Ben.

„És ez nem minden: az utolsó négy megjelent modell már a menük felnagyítására is képes az egyszerűbb olvashatóság érdekében” – folytatja Ben. „Ez a funkció könnyedén beállítható egy egyéni gombhoz, és 1,5-szeres, 2-szeres vagy 2,5-szeres értéken szabályozható, majd a fényképezőgép tárcsáival vagy az érintőképernyő segítségével balra, jobbra, felfelé és lefelé pásztázhatunk.”

Mivel a Sony jelenlegi modelljei HDMI-kimenettel is rendelkeznek, a fényképezőgépre külső monitorok is egyszerűen rögzíthetők a képernyő nagyobb nézetben történő megtekintéséhez. A fényképezőgép beépített wififunkciójának és az új Sony Creators alkalmazásnak köszönhetően a készülék emellett telefonokkal és táblagépekkel is egyszerűen szinkronizálható, ha ezen eszközök képernyőjét szeretnénk használni.

Ami az ergonómiát illeti, a Sony ügyel arra, hogy tapintással megkülönböztethető gombokat használjon. „Például más méretű, formájú és tapintású gombokat használunk. Erre jó példa a készülék hátulján lévő AF-gomb, amely egyértelműen nagyobb, mint a mellette lévő C1 gomb, míg a törlés gomb homorú, a lejátszás gomb pedig domború” – mondja Ben.

Végül pedig a Sony az MI-alapú autofókusz terén elért hatalmas előrelépései is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyengénlátók sokkal egyszerűbben kezelhessék a fényképezőgépeket. „A fényképezőgép képes a különböző típusú témák felismerésére, így kiválaszthatjuk, hogy mire szeretnénk fókuszálni” – magyarázza Robin. „Sokszor nehéz kiderítenem, hogy egy állat fókuszban van-e, így korábban csak annyit tehettem, hogy több képet készítettem, és reménykedtem, hogy valamelyik jó lesz. A Sony fényképezőgépeiben elérhető technológia azonban új ajtót nyit a fotózás élvezetére és a jobb eredmények elérésére. Ez egy remek példa arra, hogy az MI-technológia hogyan segít a háttérből anélkül, hogy teljesen átvenné az irányítást.”

A jövő előfutáraként a Sony a közelmúltban integrált retinaprojekcióval rendelkező fényképezőgép-felszereléseket is kifejlesztett. „A kis teljesítményű lézereket alkalmazó technológia a fényképezőgépről a fotós retinájára fókuszálja a képet, így azok is készíthetnek felvételeket, akik soha nem láttak jól, vagy elveszítették a látásukat” – magyarázza Ben. „A Japánban rendezett kiállítás több fotósa is használta ezt a technológiát a munkája során, és ezt csodálatos volt látni.”

A végszó legyen egy fotósé, Robiné, aki rengeteget profitált ebből a technológiából, és egyértelmű, hogy az említett fejlesztések óriási változást hoztak számára a képességeit és a fotózás élvezetét tekintve. „Nagyszerű érzés, amikor egy tökéletes látással rendelkező személy értékeli a munkámat, és ez egyben az is mutatja, hogy a vakok és gyengénlátók is részt vehetnek és hozzájárulhatnak egy vizuális médium létrehozásához.”

„Készítettem egy felvételt a dél-afrikai Camps Bayen, és az exponálás pillanatában észre sem vettem, hogy egy siklóernyős látható a keret kellős közepén. Csak akkor láttam meg, amikor otthon kinagyítottam a fotókat a nagy monitoromon” – mondja Robin. „Most, amikor az emberek meglátják ezt a fotót a társalgó falán, annyira jó érzés, hogy el sem hiszik, hogy egy gyengénlátó készítette. Le vannak nyűgözve, és ez büszkeséggel tölt el. Az új technológia tényleg képes ehhez hasonló érzéseket kelteni.”

„Nagyon várjuk, hogy megvalósuljon egy olyan kiállítás, ahol a Robinhoz hasonló gyengénlátó fotósok bemutathatják a munkáikat, és ahol mindenki a csodájára járhat a bennük rejlő inspirációnak, kreativitásnak és perspektíváknak” – mondja Ben.