Amikor a svájci fényképész Muriel Florence Rieben szabad kezet kapott, hogy bármit fényképezhessen a Sony FE 50-150mm f/2 GM objektívvel, pontosan tudta, mi a célpontja – Verzasca, egy folyóvölgy a svájci Ticino régióban. „Gyerekkoromban ebben a régióban töltöttem a vakációkat. Régóta tartogatom ezt a helyszínt egy különleges projektre” – mondja Muriel Florence Rieben. Az évezredek alatt a Verzasca folyó sziklák rétegein vágta át magát, csodálatos formációkat létrehozva, amelyek szépségükkel mutatják be a térség geológiai történetét.
A felvételek mögött meghúzódó koncepció az volt, hogy olyan képsorozatot készítsen, amely bemutatja Muriel Florence Rieben látásmódját. „Milyen lenne, ha az objektív azt látná, amit én?” – kérdezi. „Azt akartam kifejezni, hogy a fényképészetem messze túlnyúlik a technikai vonatkozásokon. Számomra ez az intuíciómról szól, a pillanatnyi érzelmeimről, és ezek nem megtervezhetők. A saját útjukat járják.” Muriel Florence Rieben összeszedte a mű megalkotásához szükséges elemeket – a helyszínt, a táncost, a ruhákat és természetesen a Sony Alpha 1 II kamerájára szerelt Sony FE 50-150mm f/2 GM objektívet.
„A téma egy táncos, aki a barátom. Mozgása a vizet idézi. A ruháját egy divattervező barátom készítette, akinek a víz ad inspirációt; a textilek a vízhez hasonlóan mozognak és hullámzanak.” Miután ezen elemek a helyükre kerültek, a felvételkészítés a továbbiakban természetesen bontakozott ki, hogy kiderüljön, hová fejlődik. „Nem tervezem meg az összes részletet” – magyarázza Muriel Florence Rieben. „Jelen kell lenned és helyet kell hagynod a történéseknek. Bíznod kell az intuíciódban.”
A Sony FE 50-150mm f/2 GM lehetővé tette Muriel Florence Rieben számára egy lenyűgöző portrésorozat elkészítését, amelyben minden elem tökéletesen kapcsolódott egymáshoz. „Az objektív segített a belső ritmusomat, a hangulatomat és a látásmódomat lefordítani.” Ebben kulcsszerepe volt annak, hogy a gyújtótávolság és az f/2 blende kombinációja olyan prímobjektívként viselkedik, amelyet a divat- és portréfényképészek szeretnek használni. „Az objektív megjelenésekor majdnem megőrültem. Imádok nagy blendével, például f/1,2 vagy f/1,4 értékkel fényképezni. Aztán megláttam a zoomtartományt a f/2 blendével, és szuperizgatott lettem. Ez volt az álomobjektívem.”
Muriel Florence Rieben általában prímobjektívekkel fényképez, de az 50-150mm f/2 GM véget vetett ennek. „Az 50-150mm megadja a prímobjektíves megjelenést, a bokeh-t, meg mindent. A munkáim nagyobb részében felváltotta az 50 mm-es, a 85 mm-es és a 135 mm-es objektíveket. Azt is meg kell említenem, hogy kis termetű vagyok, és utálok sok felszerelést cipelni, de most így a táskámban három objektívet kiválthatok eggyel.” A felvételek óta Muriel Florence Rieben más munkáiban is tovább használja az FE 50-150mm f/2 GM objektívet. Két héttel később egy kampányon dolgozott négy különböző országban, valamint két divathetet fényképezett. „Mindent az 50-150mm-rel csináltam” – emlékszik vissza.
Muriel Florence Rieben a Sony Alpha 1 II-vel fényképez, amely a kategóriájában a legjobb autofókuszt kínálja nagy felbontású, 50,1 megapixeles rétegelt CMOS-érzékelővel kombinálva. „Nagyon szeretem a nagy felbontást, mert néha megvágom a képeimet. Szerkesztés közben gyakran veszek észre új dolgokat. Sokszor olyan, mintha újralőném a képet, mert meglátok benne valamit, amit korábban nem láttam. Ki tudom ezt vágni, és még mindig nagy felbontású marad a képem.”
Ami a Verzasca sorozatban készült képeken szembeszökő, az a szín. A hűvös kékek kiemelik a régiót meghatározó víz és szikla színét. Ezután két nagyon meleg kép válik el a többitől. „A vöröses képek beválogatásával egy kicsit provokálni akartam az embereket, hogy kezdjenek kérdezni: hogy kerül a vörös árnyalat a hűvösebb képek közé? Azért tettem oda, hogy bemutassam, nem csak egy hűvös érzés volt jelen a felvételek készítésekor, hanem egy meleg energia is érezhető volt.”
Muriel Florence Rieben minden képet egyenként szerkeszt, és a fénykép szerkesztése során ihletet merít a felvételkészítés emlékeiből. „Amikor hazaérek a fényképezésből, azonnal elkezdem szerkeszteni a képet, mert ekkor még tele vagyok a nap során átélt érzésekkel. Ezt az élményt és az átélt hangulatot beleviszem a szerkesztett képekbe.” A projekt végső képei elérték a célját – szemléltetik, hogy a fényképészet az egyedi látásmódról és intuícióról szól, és hogy a megfelelő eszközök megadják a szabadságot ezek maradéktalan kifejezéséhez. „Ez az objektív valóban megadja nekem ezt a fajta szabadságot, hogy teljes mértékben kifejezhessem a kreativitásomat. Ez a sokoldalúságának és széles blendéjének köszönhető. Egyszóval, ez valami igazán nagyszerű.”
„Amikor fotózom, valamiféle álomszerű állapotba kerülök, és teljesen elmerülök a pillanatban. Itt örökítem meg a fény, a mozgás és a méretek esszenciáját, ezzel feltárva mindazt, amit szavakkal képtelenség.”