A művészet sohasem légüres térben születik. Legyen szó festészetről, költészetről, táncról vagy fotózásról, a művész munkája valójában az őt körülvevő világra adott reakció. Egyfajta válasz az inspirációra.

„18 éve foglalkozom profi fotózással, az emberi test és annak mozgása pedig mindig is inspirálóan hatott rám” – kezdi Burak. „A tánc rabul ejt és boldoggá tesz engem.”

Habár Burak elismeri, hogy a tánc művészetének megörökítése komoly kihívás, ő mégis örömmel vállalja. „A mozgás fotózása számomra mindig egy kellemes megoldandó probléma. A táncnál az a célom, hogy a legtisztább, leginspirálóbb pillanatokra reagáljak. Ezek a pillanatok azonban mulandóak. Fel kell mérni a szöget, a fókuszt és a kompozíciót, mindezt úgy, hogy közben a téma mozog és változik. Elegendő tapasztalat birtokában jobban megérthetjük és utasíthatjuk az alanyunkat, illetve előre láthatjuk a mozdulatait, azonban kétségtelenül léteznek olyan módszerek a fényképezőgép beállítására, amelyek a segítségünkre vannak ebben.”

„A zársebesség egy igen fontos része a dolognak, de ha a leggyorsabb értékre állítod, akkor figyelmen kívül hagyod az objektív előtt zajló eseményeket” – folytatja a fotós. „Az egészet a téma sebességének szempontjából kell átgondolni. A modern tánc tempója valamivel lassabb, mint a baletté, így a sebességet 1/500 mp körüli értékre állítom, a balerinák fotózásakor azonban a mozgás kimerevítése érdekében 1/1000 mp, 1/2000 mp vagy akár magasabb értéket is használok. Természetesen olyan is előfordul, hogy egy lassabb sebesség alkalmazásával szándékosan idézek elő bemozdulási elmosódást.”

Ezen sebességek eléréséhez Burak az ISO értéket sem fél megemelni – az általa választott fényképezőgép pedig mindezt a minőség veszélyeztetése nélkül teszi lehetővé. „A kívánt zársebesség eléréséhez néha akár ISO 10 000 értékig is felmegyek, a Sony Alpha 7R V fényképezőgépemnek azonban ez nem jelent problémát, mert így is kristálytiszta eredményt garantál.” Burak a zársebességet emellett a lehető legszélesebb blendék használatával is igyekszik fokozni, különösen azokon a helyeken, ahol kevés a fény – annak érdekében, hogy a témák méretei természetesek maradjanak, gyors objektíveket használ, például az FE 55mm f/1.8 ZA-t.

Habár igyekszik távoli és változatos helyeken fotózni, Burak azzal érvel a stúdiós fotózás mellett, hogy ilyenkor konceptuálisabb ötletekkel is próbálkozhat. „A tánc gyakran az ötletek mozgáson keresztül történő kifejezését jelenti, így fotósként ezzel is kísérletezhetek. Ennél a felvételnél azt szerettem volna, hogy a táncos ugyanazt az örömet fejezze ki, amelyet egy író érez, amikor előáll egy új ötlettel. Egy egyszerű képről beszélünk, amelyet a stúdióban állítottunk be. A balett-táncosok elképesztő készségekkel és tudással rendelkeznek, és mivel jómagam is rengeteg balettelőadást láttam, pontosan el tudtam magyarázni a táncosnak, hogy milyen pózt szeretnék.”

„A modern táncosok esetében kicsit más a helyzet” – folytatja a fotós. „Úgy látom, hogy ők sokkal inkább részt vesznek a folyamatban, és kevesebb utasításra van szükségük. A balett-táncosok a másodperc tört része alatt tökéletes pózba helyezkednek, a modern táncosokat azonban valószínűleg sokkal inkább az improvizálás és az alkotás ragadja meg, és amikor mindkettőtöknek ugyanaz a célja, az valami csodálatos érzés. Bárhogy is legyen, mindig odafigyelek arra, hogy a fényképet ne egyedül, hanem velük közösen készítsem el.”

Buraknak a stúdióban arra is lehetősége nyílik, hogy kreatív megvilágítással gazdagítsa a folyamatot. „Több okból is szeretem a kontrasztot alkotó, színes fényeket” – magyarázza a fotós. „Megdöbbentő, de a kontraszt segítségével oly módon mutathatom meg a táncos testét, ami az erejét, a mozgását és a kiterjedését egyaránt jól szemlélteti. Az is rengeteget segít, hogy csaknem 20 éve készítek aktfotókat, a táncnál ugyanis ehhez hasonlóan kell megértenünk és bemutatnunk a testet... látnunk kell az izmokat, a karokban, a lábakban és a törzsben rejlő erőt... de amint már említettem, a tánc nehezebb terep, mivel a test minden egyes másodpercben változik.”

Burak bűntársa nem más, mint az Alpha 7R V és annak számos különböző funkciója, amelyek szinte bármilyen téma megörökítését egyszerűbbé teszik. „A tánc esetében határozottan a fényképezőgép sebességére és pontosságára támaszkodom. Rengeteget segít a táncosokkal való munka során, mivel a művészek gyorsan kifáradhatnak, és lehetőség szerint már első alkalommal szeretnék tökéletes felvételt készíteni. Például, bár egyfelvételes módban gyakran szeretek elbabrálni az expozíciók időzítésével, az Alpha 7R V 10 kép/mp-es sorozatfelvételi beállításával rengeteg képet készíthetek az ugrásokról és a forgásokról, majd kiválaszthatom a legjobb felvételt.”

„Az EVF és az MI-alapú autofókusz ebből a szempontból is rengeteget segíthet” – folytatja Burak. „Például a szemfelismerő AF mód használatakor a téma körbeforoghat vagy el is fordulhat tőlem, de a fényképezőgép mindig tudja, hogy hol van a szeme, és a szemen rögzíti a fókuszt, amikor a táncos visszafordul. Ami az EVF-et illeti, az a tudat, hogy ugyanazt látom majd viszont a képen, amit a saját szememmel látok, mind nekem, mind a táncosnak rengeteg időt és energiát takarít meg.”

A témáival való munkának, a világra való reagálásnak és az újításnak köszönhetően Burak úgy érzi, a tánccal való kapcsolata soha nem érhet véget. „Számomra ez egy életre szóló szenvedély, amelyet azért szeretek különösen, mert más művészekkel közösen alkothatok” – zárja gondolatait a fotós. „Mindketten részesei vagyunk a folyamatnak, az Alpha 7R V pedig csak még egyszerűbbé teszi ezt az együttműködést.”