Az autodidakta olasz fotós, Marco Grassi nem véletlenül utazik újra és újra Patagóniába. „Amikor a repülővel a régió fölé érünk, közvetlenül magunk alatt láthatjuk a hegyeket. Hamar arról kezdtem álmodozni, hogy ezek fölött a hegyek fölött repülhessek egy apró Cessna repülőgéppel, és közben a nyitott ablakon át fotózhassak.”

Marco próbálkozásai eleinte nem jártak sikerrel – nem jött el a pilóta vagy tönkrement a repülőgép rádiórendszere, egy alkalommal pedig új propellert kellett volna szerezni a repülőgéphez. A fotós álma végül 2019-ben valósult meg, és végre elkészíthette a hőn áhított feltételeket.

„A problémát aznap az jelentette, hogy az eget lencsefelhők borították. Sok volt a turbulencia, én pedig félek a repüléstől. Mégis felmentem, a szememhez emeltem az Alpha 7R III fényképezőgépet, és igyekeztem megfeledkezni a félelmeimről. A turbulencia borzasztó volt, de végül kifizetődött, mert elképesztő körülményeket teremtett: a hegycsúcsok egyedi formákat öltő felhőkbe öltöztek.”

Marcót az élteti, hogy tökéletes körülmények között készíthesse el a felvételeit. Elmondása szerint „a fény létfontosságú. Amikor gyönyörű fényeket látok, fotósként azonnal megszáll az ihlet.”

Ehhez hasonló inspiráló pillanatot élt át Marco a repülőgépen is, amikor először repült át a hegyvidéki térség hatalmas jégmezői felett. „Amikor megláttam őket, tudtam, hogy le kell jutnom hozzájuk” – mondja Marco.

Ugorjunk előre négy évet az időben: Marco bepakolta Sony Alpha 1 fényképezőgépét a táskájába, és idén másodszor is ellátogatott a jégmezőre. Az Andok lábánál számtalan kihívást jelentő tényezővel kellett számolnia, azonban az immáron sokkal fejlettebb fényképezőgéppel a kezében Marcót semmi nem tántoríthatta el a céljától, és a 120 km/h sebességű, heves hóeséssel tarkított szélviharban is elkészítette a felvételeket. „Gyakran mondogatom, hogy nem is arról van szó, hogy a fényképezőgép túléli-e a körülményeket, hanem hogy azt túléli-e, hogy velem van!”

Marco nem csupán a robusztus kialakítása miatt döntött az Alpha 1 mellett – választását az univerzális teljesítmény és a képminőség is nagyban befolyásolta.

„A Sony Alpha 1 fényképezőgépben a sebességét szeretem a legjobban. Minden villámgyors, az expozíciósorozat beállításaitól a felvételkészítési sebességen át a fókuszáló rendszerig. A tájképek fotózásához nem feltétlenül van szükségem erre a sebességre, viszont repülés vagy mozgás közben, illetve a vadállatok fotózásakor nagyon jó szolgálatot tesz. Érdemes még megemlíteni a dinamikatartományt és az alacsony zajszinteket. Évekkel ezelőtt folyamatosan küszködtem a zajjal, aztán Sony fényképezőgépre váltottam, és azóta sem térek magamhoz, hogy milyen elképesztő minőségű nagy méretű nyomatokat készíthetek a vele fotózott képekből.”

Az Andok lábától a gleccserig vezető gyalogtúra rendkívül sok kihívást rejt. „A legfőbb kihívás az, hogy egyáltalán eljussunk a gleccserig. Az egész út sziklás terepen vezet, és az időjárást is tisztelni kell. Ha nagyon kedvezőtlen, akkor a lehető legkorábban kell elindulni. A világon mindent be kellett pakolnunk a többnapos túrára, a fényképezőgép-felszerelésemből pedig csak a legszükségesebbeket vihettem magammal.”

Számtalan más úti- és kalandfotóshoz hasonlóan Marco is arra törekszik, hogy a táskája a lehető legkönnyebb legyen, ehhez pedig a Sony FE 24-105mm f/4 G OSS objektív a legjobb választás. „Rugalmasságot biztosít számomra. Amikor egy repülőgépről vagy helikopterről fotózok, vagy éppen egy új helyszínre látogatok, ahol fogalmam sincs, hogy mivel kerülök majd szembe, nagy szükségem van erre a rugalmasságra.”

Marco emellett az FE 12-24mm f/2.8 G Master objektívet sem tudja nélkülözni. „A 12–24 mm-es objektív lehetővé teszi a jelenet előterének felfedezését, valamint hogy olyan képeket készítsek, amelyek szabad szemmel egyszerűen nem láthatók” – mondja a fotós. Végül pedig, amikor konkrét igény mutatkozik egy teleobjektívre, Marco az FE 100-400mm f/4.5-5.6 G Master objektívet választja. „Ha nem vagyok biztos benne, hogy szükségem lesz rá, akkor a többnapos kalandokra nem viszem magammal, mert bár könnyű, mégis nagyon fontos, hogy csak az kerüljön bele a táskámba, amire tényleg szükségem van; minden egyes gramm számít.”

Marco az egyik kedvenc fényképét a Sony Alpha 1 fényképezőgéppel és a 12-24mm f/2.8 G Master objektívvel készítette. „Az egész reggelt fotózással töltöttem, és éppen vissza akartam indulni, amikor észrevettem ezt a növényt a völgy mélyében, lenyűgöző fények és háttér kíséretében” – meséli a fotós. „Sietnem kellett, úgyhogy készítettem egy fókuszsorozatos felvételsort kézből, 12 mm-es beállítás mellett. Három felvételt készítettem: az egyiken az előtér, a másikon a középső terület, a harmadikon pedig a háttér van fókuszban. A szerkesztés során egyesítettem őket, hogy a legutolsó részletig minden éles legyen.”

Marco arra vágyik, hogy folyamatosan olyan képeket készíthessen, amilyeneket még soha nem láthattunk, így valószínűleg hamarosan újra visszalátogat Patagóniába, hogy Sony felszerelésével felvértezve ismét bejárja a hegyi ösvényeket.

„A fotózást illetően engem az hajt előre, hogy ellátogassak egy híres helyszínre, és valami olyannal térjek vissza, ami egyedi, és eltér a megszokottól. Ez motivál abban, hogy továbbra is különböző helyeket és módszereket fedezzek fel.”