Az esküvői fotózásokon mindig van egy általános motivációm, ami nem más, mint hogy egy valóban varázslatos képet készítsek. Amikor azonban az idő nagy részét azzal kell töltened, hogy az ifjú párt, a vendégeket és a nap eseményeit követed, sokszor nehéz olyan pillanatot találni, amikor eljátszadozhatsz, és megcsillogtathatod a kreativitásodat. De ahogy a nap izgalmai kissé csillapodni látszanak, mindig találok egy őszinte és nyugodt pillanatot a párral, hogy valami egyedülállót alkossunk.
Ezt a fotót 2022 áprilisában, egy Santa Barbarában működő country klubban készítettem. Előző nap már ellátogattam a helyszínre, körbejártam a területet, és felkészültem az esküvőre. A golfpálya egyik dombján felfelé sétálva észrevettem egy megvilágított fát. Magam előtt láttam a tökéletes jelenetet: az alkonyatkor felsejlő fényt és a fán csillogó pontokat. Éreztem, hogy itt az alkalom, hogy a portrékészítés iránti szenvedélyem házasságra lépjen a dokumentarista stílusommal, és egy igazán különleges felvételt készítsek az ifjú párnak.
A fényképet a Sony Alpha 1 fényképezőgépemmel és az FE 24-70mm f/2.8 GM objektívvel készítettem. A jelenet nagyon sötét volt – az égen már alig volt fény, és csak a fára tekert fényfüzérek adtak némi világítást. A házaspár megvilágításához megkértem az asszisztensemet, hogy sétáljon mellettük egy rúdra rögzített vakuval, és felülről világítsa meg őket. A vaku állandó fényű lámpával rendelkezett, ami azt jelenti, hogy az ifjú pár folyamatos megvilágítást kapott. A Sony Alpha 1 autofókusza még ennél a minimális megvilágításnál is követni tudta a párt, ahogy átsétáltak a jeleneten. Annak is örültem, hogy ISO 2000 értékkel fotózhattam, hiszen tudtam, hogy a Sony Alpha 1 által nyújtott képminőség egyenesen fenomenális.
A Sony Alpha 1 fényképezőgépbe már a megjelenésekor beleszerettem, a 24-70mm GM objektív pedig mindent biztosít számomra ahhoz a rugalmassághoz, amit egy esküvői fotózás megkövetel – mindezt a képminőség feláldozása nélkül. Jelenleg az objektív Mk II változatát használom, amely még jobban teljesít a képminőséget, a méretet és a tömeget illetően, ez pedig rendkívül fontos a több órán át tartó esküvői fotózások során.
Az expozícióval is szeretek kísérletezgetni, ugyanis a téma – különösen a fehér menyasszonyi ruha – fényerőssége és az éjszaka sötétje jelentős kontrasztot alkot. Ennél a felvételnél az asszisztensem, aki a vakuval az ifjú pár közelében sétált, szinte teljesen eltűnt az éj sötétjében. Az Alpha felszerelésemnek köszönhetően azonban a szerkesztéskor nem sok teendőm maradt, csupán az expozíciót kellett egy kicsit kiigazítanom.
Az viszont kizárt, hogy a fotózás alatt a párnak megmutassak egy ehhez hasonló felvételt a fényképezőgép hátulján. Ezek a képek rendkívül fontosak az ifjú házasok számára, és bár megosztom velük a felvétellel kapcsolatos ötleteimet és a végeredménnyel kapcsolatos elképzeléseimet, azt szeretném, hogy mire a kezükbe kerül, a lehető legtökéletesebb legyen. Így tehát a felvételt még akkor sem mutatom meg senkinek, ha nem igényel sok utómunkát.
Szeretném, ha ez lenne a legjobb meglepetés és nászajándék a számukra... a képen szereplő ifjú pár már ki is nyomtatta a felvételt, amely óriási méretben díszeleg a szobájuk falán, így úgy érzem, sikerült eltalálnom a dolgokat.
„A tökéletességet keresem a tökéletlenségben.”