A hegyi kerékpárommal gyakran járok ezeken a túraösvényeken az otthonom közelében, itt, a finnországi Rovaniemiben. Sokszor elképzeltem már ezt a fényképet a fejemben; egy hegyi kerékpáros sziluettje a levegőben, az üres égbolt előtt, miközben fák szegélyezik az ösvényt, és segítik a nézőt a cselekvésre fókuszálni. Amikor megkértem Niko barátomat, hogy szabadon tekerjen a fényképezőm előtt, tudtam, hogy ez az egyik fotó, amelyet el kell készítenem.
Szürke, borús napon akartam fotózni. Tudtam, hogy a sima háttérből erősen ki fog ugrani a bicajos alakja. A fotózáshoz a Sony Alpha 7R III vázat és a Sony FE 70-200 mm f/2.8 G Master OSS objektívet használtam.
Ezt 70 mm-es gyújtótávolsággal fotóztam, hogy a bicajos jól elkülönüljön a fáktól és az ösvénytől. Külső vakut használtam High-Speed Sync (HSS) módban, ami elég sok energiát vesz ki a vakuból, ezért feltekertem az érzékenységet ISO 800-ra, hogy többet hozzak ki a vakuból, és lehetővé tegye az 1/1000-ed másodperces zársebességet és a f/5 blendebeállítást. Ezek az expozíciós beállítások lefagyasztják az akciót, de azért megjelennek bizonyos részletek az árnyas területeken. A vakut arra használtam, hogy megvilágítsam azt a területet, ahonnan Niko ugrott, és elválasszam őt a háttérben lévő szürke égbolttól.
Amikor ehhez hasonló akciófotókat készítesz, nem akarod túl sokszor megismételni a mozdulatot. Egy ilyen ugratásnál természetesen mindig van kockázat. Ezért jobban szeretem, ha azért kezdjük elölről és készítjük el újra a felvételt, mert a kerékpáros úgy érzi, hogy szebb stílusban is meg tudná csinálni, vagy másik trükkel próbálkozik, amelyik jobban illik az adott beállításhoz. Nem akarom, hogy az én hibám miatt ismételjük meg a fotózást – azt akarom, hogy minden készen álljon már a legelső kísérletnél. Tapasztalatom szerint a Sony Alpha fényképezőgépek elektronikus képkeresője sokat segít ebben. A Sony Alpha 7R III 42,4 millió képpontos érzékelőjével pedig nagy felbontást biztosít, így nagy nyomatot tudtam készíteni Nikóról ebben a tökéletes pillanatban.
Ebben a képben azt imádom, hogy szinte pontosan úgy jött ki, ahogy elképzeltem. A fotóim többsége dokumentarista stílusú, így általában nincs lehetőségem arra, hogy ilyen tökéletesen előre megtervezzem a fotóimat. A fotó kevesebb mint egy kilométerre készült az otthonomtól, ami azt mutatja, hogy nem kell sokat utazni a remek képekért – csak keresni kell őket, de itt vannak a küszöbön!