Fókuszban a kép

2022. március 24-én a calima elérte Dél-Spanyolország partjait. Nagyon rossz volt a láthatóság, az ég élénk narancsszínűvé változott, a páratartalom eltűnt a levegőből, így az fullasztóan száraznak hatott. Nehezen lehetett lélegezni, porréteg fedett be mindent.

A calima egy spanyol kifejezés az Észak-Afrikából Dél-Spanyolországba érkező porviharra. Az óriás homokfelhők port és homokot szívnak fel a 9,2 millió négyzetkilométer területű szaharai sivatagból, és azt a spanyol területek felé fújják. A jelenség napokig eltarthat.

A szél ilyenkor lenyűgöző hullámokat hoz a szörfösöknek a déli partokon. A helyiek persze rögtön megjelentek és azonnal kieveztek, én pedig ott voltam, hogy megörökítsem az akciót, a borostyánszínű égbolttal a háttérben.

Az Alpha 7 IV gépemet blendeprioritásra és automatikus ISO-ra állítottam, a folyamatos autofókusz módhoz pedig a Zónát választottam. Biztos voltam benne, hogy az A7 IV gép és az új FE 70-200mm f/2.8 GM II objektív képes lesz precízen követni a szörföst, miközben a fotótémát élesen emeli ki az összes képen – és mennyire igazam is lett!

A partról fotóztam, a zoomobjektív 200 mm-es beállításával, amely a szörföst eléggé nagyban láttatja a képen, miközben a döbbenetes narancssárga hátteret is kiemeli. A fókuszálás gyorsasága hihetetlen önbizalmat adott a reggeli fotóvadászat során. Az egyetlen félelmem csak az volt, hogy az égbolt által sugárzott szürreális hangulatot megfelelően tudom-e majd átadni a képeken.

A hullámot meglovagolni tervező szörföst egészen a kezdeti próbálkozásaitól fogva követtem. A Sony Alpha 7 IV 10fps sorozatfelvételi sebességével 19 képet készíthettem mindössze pár másodperc alatt – hihetetlen! Közben minden egyes kép fókuszált is lett. A kezdetektől, amikor elkapta a hullámot, egészen addig, amikor a hullám fölé repült és lezuhant a deszkájáról. Ez az egyik kedvenc képem az egész gyűjteményből, amelyet akkor készítettem.

Akár hiszitek, akár nem, az itt megjelenő szín nem fotómanipuláció eredménye: kizárólag a calima homokvihar okozta, és hozta ki ezt a varázslatos narancssárga árnyalatot, aminek hatására a szín visszaadásával kapcsolatos kezdeti aggodalmaim gyorsan eloszlottak. Az Alpha 7 IV tökéletesen és a legnagyobb könnyedséggel örökítette meg a narancsos árnyalatokat.

Ezután a kép után, azonnal a többi sorban álló, a következő hullámra váró szörföst kezdtem fotózni, de mindvégig tudtam, hogy az imént készített kép lesz az aznapi kedvencem, és ez nagyon elégedetté tett. Éreztem, hogy ez egy fontos kép lesz a számomra. Izgatottan mutattam a szörfösöknek és a parton nézelődőknek, és alig vártam, hogy hazaérjek és nagyobb képernyőn is megnézhessem.

Aznap nem is maradt időm bemenni a vízbe, de ez nem volt gond, hiszen sikerült készítenem egy életre szólóan fontos fotót.