Fókuszban a kép

A filmkészítés és a színház világában létezik egy fontos kifejezés: „Mise en scène”. Ez azon látható elemek kompozícióját jelenti, amelyek értelmet adnak a dolgoknak, és megteremtik a hangulatot a színpadon vagy a díszletben. Magában foglalja a környezetet, a jelmezeket, a kellékeket és a sminket, valamint a színészek arckifejezését és előadásmódját. Mindemellett pedig – ami talán a legfontosabb – a világítást és a színeket is. Ezek a dolgok adják át az elképzelésünket a nézőknek.

„A fotózással is ugyanez a helyzet” – mondja Frank Doorhof, a hangulatteremtés mestere. „A filmek nagyszerű lehetőséget kínálnak ennek a készségnek az elsajátításához – csak nézz meg egy jó filmet, és elemezd ki” – folytatja. „Kérdezd meg magadtól, mit is érzel, majd szedd elemeire a filmben látható színeket és világítást.”

Ezen a képen Frank modellje, Janaika egy Hollywood aranykorából származó ünnepelt színésznő romantikus vonzerejét testesíti meg. „Semmit nem bíztunk a véletlenre” – magyarázza a fotós. „A világítás lágy és meleg, a díszletet a régi időket idéző függönyök díszítik, Janaika pedig estélyi ruhában, a nyakában szőrmegallérral üldögél egy antik karosszékben. A színek rendkívül fontosak. A vörös és a narancssárga árnyalatai meleg és romantikus hatást keltenek. A kék tónusok hűvösebbek és kevésbé hívogatók. A felvételhez használt szűrők meghatározzák a nézőkből kiváltott érzelmeket.”

„Egy fókuszált, mégis lágy fő fényforrást állítottam be a kerettől balra – ez egy filmes reflektorfény érzetét kelti, közben pedig a modell ruháját is fénybe vonja” – magyarázza Frank. „Jobb oldalon egy másik fényforrás gondoskodik a becsillanásról. Ami engem illet, ezt mindig a valóságban szeretem elérni, nem pedig a szerkesztés során. A fény kissé a modell mögött helyezkedik el, és felém irányul, így csak a lágyított él éri el őt, ami szelíd és gyengéd hatást eredményez.”

„A fő fényforrás fókusza rendkívül fontos, mivel a szöggel kiegészülve volument és formát kölcsönöz a témának, míg a becsillanás lágy, könnyed színekkel köti össze őt a háttérrel” – folytatja Frank. „Olyan, mint valami kreatív ragasztó!”

Frank a Sony Alpha 7R V fényképezőgépet használta – egy olyan készüléket, amely véleménye szerint egy külső helyszínen épp olyan hatékony, mint a stúdióban. „Amit a Sony véghez vitt az elmúlt néhány évben, az valami egészen elképesztő – különösen bizonyos aspektusokat, például az autofókuszt illetően” – mondja a fotós. „Az Alpha 7R V szinte bármilyen körülmények között, akár az erős ellenfényben és homályban úszó stúdióban is képes ráfókuszálni a téma szemére.”

„Az elektronikus képkereső hatékonyságáért is odavagyok” – folytatja Frank. „Kültéren az Effektbeállítások üzemmódot használom, így azt kapom, amit látok. Ha stroboszkópot használok, akkor kikapcsolom, mert 1/125 mp-es zársebességnél, f/16-os blendénél és ISO 100 értéknél nyilvánvalóan semmi nem fog látszani. A fényképezőgépnek köszönhetően egyszerűen válthatok a kettő között, ha hozzáadom ezt az üzemmódot a gyorsmenümhöz.”

„Az FE 24-70mm f/2.8 GM objektív nagyszerűen használható a portrékhoz, mivel több lehetőséget is kínál” – mondja Frank. „Ha a háttér és a kontextus a lényeg, akkor széles látószöget használok, ha pedig a tömörítés és az elkülönítés a cél, akkor rövid teleobjektívre váltok. Kialakításából adódóan rengeteg kreatív dolgot alkothatunk vele. Az ehhez hasonló felvételeknél felhelyezek egy fekete lágyító szűrőt, amellyel finomíthatom az ellenfényt, és egyben fokozhatom a romantikus hangulatot.”

„A portréfotósok számára létfontosságú, hogy megtanulják, a világítás és a színek hogyan befolyásolják egy kép hangulatát” – összegzi Frank. „Mintha csak egy nyelv lenne, amellyel valamilyen jelentést közlünk. A Sony felszerelésekkel ezt a nyelvet még könnyebb megtanulni.”