Fókuszban a kép

Mi jut eszedbe, amikor az olasz tájra gondolsz? Az emberek többsége valószínűleg szikrázó napsütést, hűvös, azúrkék vizet, meleg terrakotta tetőcserepeket és szelíden álló zöld mandulafenyőket képzel maga elé. Az olasz tájat azonban vad, földrengések szülte drámaiság is jellemzi.

„A szicíliai Belice-völgyhöz hasonló helyeken a táj gyakran kíméletlen, és a Föld erejétől elszenvedett sebeket hordozza” – magyarázza Cristiano Ostinelli. „1968-ban egy földrengés porig rombolta Gibellinát és a környező városokat, és akár százezer ember is fedél nélkül maradhatott.”

„Az 1980-as években egy Alberto Burri nevű művész megalkotott egy több installációból álló sorozatot, amelyet a város romjai ihlettek” – folytatja Cristiano. „Ezek közül a legnagyobb, a Cretto di Burri vagy „Burri-repedés” egy hatalmas cementtömbökből és csatornákból álló építmény, amely az utcák eredeti vonalát követi, és hullámként teríti be a domboldalt.”

Cristiano sokszor az ehhez hasonló helyekből meríti a legnagyobb inspirációt a portréfotózáshoz. „Az emlékmű és a környező táj rendkívül zord, ezért egyenesen imádok ilyen helyzetekben modelleket fotózni. Egyfajta kontraszt jön létre a kíméletlen környezet, valamint a téma lágysága, szépsége és az általa viselt ruhadarabok között. Ezen a felvételen egy élő személyt láthatunk egy olyan helyen, ahol fél évszázada nem él senki. A modell újra életre kelti a helyszínt.”

Cristiano képén a kontextuális kontraszt mellett szinte tapintani lehet a fény és árnyék kettősét is. „A borús, viharos égbolt jelentősen fokozta az érzést, amelyet szerettem volna elérni, én pedig az egészet felerősítettem azzal, hogy a természetes fényt alulexponáltam, a témát pedig vakuval világítottam meg” – folytatja a fotós.

Cristiano a Sony Alpha 9 III fényképezőgép expozíciókiegyenlítés funkcióját használta, és az értékét -2,3 EV-re, a zársebességet pedig 1/4000 mp-re csökkentette f/3.5-ös blende mellett. „Így az égbolt sokkal sötétebbnek látszik, a vakufény pedig a legvilágosabb elemmé válik” – magyarázza Cristiano. „Ezt azonban csak az Alpha 9 III globális zárjának köszönhetően tudtam elérni. A segítségével a vakut bármilyen zársebességgel kombinálhatom, ami azt jelenti, hogy akár erős fényben is dolgozhatok nagy blendével. A hagyományos zárral rendelkező fényképezőgépek 1/250 mp körüli sebességre vannak korlátozva, vagy High Speed Sync vakut kell hozzájuk használni, amely nem elég erős ahhoz, hogy felülkerekedjen a napfényen.”

Mivel Cristiano szerette volna ötvözni a jelenet drámaiságát a témájával, az FE 12-24mm f/2.8 GM objektívet is segítségül hívta. „Egyenesen odavagyok ezért az objektívért, mivel valódi kontextussal ruházza fel a jeleneteket, habár a többi ultranagy látószögű objektívhez hasonlóan ezt is óvatosan kell használni a portréfotózásnál” – magyarázza a fotós. „Ha csak egyetlen lépéssel is közelebb megyünk a kelleténél, illetve túl közel állítjuk a témát a keret széléhez, a perspektíva természetellenesen megnyújtja az alakját. Az is fontos, hogy a fényképezőgépet ne megdöntve, hanem vízszintesen tartsuk. Ha viszont jól csináljuk, lenyűgöző módon komponálhatjuk meg a személyt a tájban.”

„Az időm nagy részében esküvőket fotózok, és bár ezeken az eseményeken is megvalósíthatom a saját ötleteimet, az ehhez hasonló személyes projektek azok, ahol a kreativitásom igazán szárnyra kaphat, és kedvemre improvizálhatok” – zárja gondolatait Cristiano. „Egy olyan fényképezőgép, mint az Alpha 9 III, szárnyakat ad nekem.”