havas tájon sétáló férfi

Legjobb tippek: Kiterjedt tájképek fotózása

a Sony Alpha fényképezőgépeddel

A méretarány megjelenítése

A méretarány szemléltetése nem egyszerű feladat, ha nincs támpontunk, amelyhez viszonyíthatunk – mindig igyekszem valamilyen támpontot, például fákat vagy egy személyt belefoglalni a képbe, hogy a néző érzékelni tudja az adott jelenet kiterjedését és távolságát.

férfi, amint egy apró kunyhó felé sétál a hóban © Tobias Hägg | Sony α7R IV + FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II | 1/500s @ f/5.6, ISO 100

A fényképezőgép

Általában egy Sony Alpha 7R IV készülékkel dolgozom, és az Alpha 7R készülékcsaládból még az Alpha 7R II fényképezőgépet is használom. Teljesen odavagyok a fényképezőgép dinamikatartományáért és a belőle jövő színekért, nem is beszélve a hatalmas méretű fájlokról, amelyek minden egyes részletet megörökítenek.

 

Ne félj a teleobjektív használatától

A hatalmas területek fotózásakor – bár hajlamos vagyok váltogatni, hogy mikor melyik objektívet használom – a 100-400mm GM és 70-200mm f/2.8 GM II objektívet részesítem előnyben. A G Master objektívek könnyűek, ami elsődleges fontosságú a hosszúra nyúló utakon, az általuk nyújtott képminőség pedig kiváló.

vörös sziklán álló férfi, amint a narancssárga színű napra tekint © Tobias Hägg | Sony α7R IV + FE 100-400mm f/4.5-5.6 GM OSS | 1/250s @ f/7.1, ISO 100

Amikor az ember először lát egy hatalmas jelenetet, ösztönösen készíteni akar egy képet, amelybe az egészet belefoglalhatja. Ahogy azonban egyre tapasztaltabb lettem, rájöttem, hogy célszerűbb kisebb darabokat kiemelni a tájból ahelyett, hogy az egészet egyszerre akarnám megörökíteni – ez ugyanis néha üres képet eredményez, amelyben túl sok a tér, és kevés a mélység.

piros kabátos férfi egy hegycsúcson © Tobias Hägg | Sony α7R IV + FE 24-70mm f/2.8 GM | 1/160s @ f/5.6, ISO 100

Használd az összes blendét

Sok tájképfotós úgy gondolja, hogy a kép minden egyes részletének tűélesnek kell lennie, és ehhez a mélységélességhez kis blendenyílás szükséges. Én a jelenettől függően változtatom a blendét, és bátran bevetem az f/2.8-as értéket is annak érdekében, hogy a kis mélységélesség előállításával kiemeljek egy tárgyat.

hóviharban sétáló férfi © Tobias Hägg | Sony α7R IV + FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II | 1/8000s @ f/2.8, ISO 100

Máskor az is előfordul, hogy kisebb blendével, például f/14-es értékkel fotózok, és egymásra helyezek néhány képsorozatot, hogy egy teljes mélységében éles képet kapjak. Minden attól függ, hogy pontosan mit szeretnék megörökíteni. Ne ragaszkodj egy-két blendebeállítás használatához.

A Sony Alpha 7 IV fényképezőgép és a GM objektívek SteadyShot funkciója elég hatékony és megbízható ahhoz, hogy a tájképeket állvány nélkül készíthessem el, és soha nem is volt ebből problémám. Az állvány természetesen igen hasznos, ha kevés a fény, én pedig nem szeretném növelni az ISO-beállítást, illetve ha több képet szeretnék készíteni, amelyeket később egymásra helyezhetek. Általánosságban viszont nem túl gyakran használok állványt.

Fény és szín

A táj színei létfontosságú szerepet játszanak. A színek azonban az adott napszaktól és évszaktól függően mindig eltérőek.

naplemente egy havas táj felett © Tobias Hägg | Sony α7R IV + FE 24-70mm f/2.8 GM | 1/1250s @ f/5.6, ISO 100

A lappföldi képeim zömét februárban és márciusban készítettem, így a nap az idő java részében nagyon alacsonyan járt az égen – napkeltekor és napnyugtakor valójában egyetlen felvétel sem készült.

Kora reggel vagy késő délután szeretek fotózni, ilyenkor ugyanis lágyabb a fény, ami kihangsúlyozza a színeket. Manapság azonban – bár korábban nagyon szigorúan tartottam magam a kora reggeli vagy késő délutáni fotózáshoz – már nem kerülöm az erős déli fényt. A megfelelő készlettel ilyen fényviszonyok mellett is látványos eredménnyel örökítheted meg az adott jelenetet.

motorosszánon ülő férfi, a háttérben a nappal © Tobias Hägg | Sony α7R IV + FE 24-70mm f/2.8 GM II | 1/640s @ f/14, ISO 100

Ezt a képet például komoly kihívást jelentő körülmények között készítettem: a nap magasan járt az égen, a hátteret maga a felhőtlen kék ég biztosította, én pedig készítettem egy felvételt egy motorosszánon ülő barátomról, amihez ügyesen kihasználtam az árnyékokat. A kis blendének köszönhetően létrehoztam egy napcsillagot, így a harsány fény lenyűgöző effektussá szelídült. Itt tehát az adott körülményeket használtam ki, és ezekkel dolgoztam.

lány napfény csillan meg egy havas hegycsúcs oldalán © Tobias Hägg | Sony α7R II + FE 24-70mm f/2.8 GM | 1/640s @ f/7.1, ISO 100

Alulexponálás a csúcsfények érdekében

Sokszor alkalmazom az alulexponálás technikáját. A tájképek készítése során az a legfontosabb számomra, hogy mindenképpen megőrizzem a csúcsfények részleteit. Sokszor teljesen manuálisan fotózok, ezután pedig a hisztogramot használom az expozíció beállításához és a kép sötétítéséhez – ezzel megőrizhetem a csúcsfényeket. A nyers fájlok sötétnek tűnhetnek, én viszont tudom, hogy helyre tudom őket állítani. Az Alpha 7R IV dinamikatartományának köszönhetően az árnyékos területek hihetetlenül részletesek, és fantasztikus érzés helyreállítani ezeket a részleteket.

Kiemelt termékek

Kapcsolódó történetek

Regisztrálj az α Universe hírlevelére

Gratulálunk! Sikerült feliratkoznod az α Universe hírlevélre.

Kérjük, adj meg érvényes e-mail-címet.

Elnézést! Valami elromlott.

Gratulálunk! Sikerült feliratkoznod.