Téli csodaország

„Egy remek sífotóhoz sok mindennek kell összejönnie” – elmélkedik Francis Bompard, profi alpesi sportoló. „Szükség van a megfelelő tájra, nagyszerű fényre, gyakran a téma mögül, és persze kell egy tökéletes síelő is. Néha nem egyszerű megtalálni a megfelelő egyveleget, de ezek az elemek együttesen hozzák létre azt a történetet, amit én keresek. És a szerencsének is nagy szerepe lehet!”

Francis legutóbbi projektje az volt, hogy dokumentálja az olasz Dolomitokban megrendezett FIS Alpesisí-világkupa lesiklását, és 2021 decemberére egy életre szóló tapasztalatot gyűjtött a pályákon, nem csak az élsportolók fotózásával, hanem síelőként is.

„Nem hiszem, hogy el tudnám végezni ezt a munkát a síeléssel eltöltött óráim nélkül” – mondja mosolyogva. „Mielőtt teljes munkaidőben fotósként kezdtem dolgozni, síoktató voltam. Ha jó síelő vagy, elérheted a pálya legjobb pontjait, és ez nem könnyű, mert a pálya nagyon jeges. A szabadsí fotózásakor mély hóban kell lenned, ezért ez hasonló, de azért más is. Mindkét esetben jó formában kell lenned!”

Amint elhelyezkedik, és a hágóvas a jégbe mélyed, Francis azonnal a kompozíción kezd el gondolkodni. „Általában megpróbálok levegőt adni a témának, úgy állítom be, hogy a síelőket ugrás közben fotózzam le, vagy a lehető legjobban rájuk fókuszálok a maximális hatás érdekében. Fontos tudni, hogyan fog belépni a síelő képbe, és felkészülni rá.”

Francis szereti keverni fotós technikáját. „Nagyon gyors záridőt használok, például 1/4000-ed másodpercet, amikor a síelő pont felém tart, ha viszont nem felém jön, akkor 1/60-ad vagy akár 1/20-ad másodpercet használok, hogy belesűrítsem egy pásztázó képbe. Manuális expozíciót használok, és automatikus ISO-beállítást 100 és 3200 között, majd az expozíciókiegyenlítést használom, hogy gyorsan reagáljak a fényváltozásokra. Ezzel a módszerrel mindig el tudom érni a kívánt látványhoz szükséges sebességet és blendét.”

Az egyik legnagyobb problémát a hóban történő fotózás során a fényvisszaverés jelenti. A fényes témák esetében a fényképezők sötétebb képeket akarnak csinálni, de akkor a lejtők szürkék lesznek, és nem fehérek. Francis számára a tükör nélküli rendszerre történő átállás váratlan felismerést hozott ebből a szempontból. „Technikailag a hibrid fényképezőknél az expozíció már nem jelent gondot, mert már a kép elkészítése előtt pontosan látod az eredményt. Erre egy DSLR egyszerűen képtelen profi környezetben.”

Mindez olyan fotókban áll össze, mint ez a 2021-es, az olaszországi Cortina D’Ampezzóban megrendezett alpesisí-világkupán készült kép. „Itt a svájci Lara Gut süvít az aranyéremért a női lesiklásban. A fák árnyéka gyönyörű zebramintát adott a lejtőnek, nekem pedig pont egy fénycsíkban sikerült lefotóznom Larát.”

Máshol minden a sebességről szól. „A Sony Alpha 1 és Alpha 9 fényképezőm ötvözi a nagy zársebességet, az elsötétedés nélküli hibátlan elektronikus képkeresőt (EVF), és az általam valaha használt leggyorsabb AF-et” – mondja Francis.

„Ezekre az eszközökre van szükséged a tökéletes akciófotó elkészítéséhez, és az IBIS is javítja a pásztázós képeimet. Ezeknek a fényképezőknek az elektronikus képkeresője sokkal könnyebbé teszi a téma követését, és ez sehol sem fontosabb, mint a pásztázásnál, ahol a lassabb zársebesség valódi késést jelenthet.”

„Az elektronikus zárat is állandóan használom, nem csak azért, mert gyorsabb zársebességet tesz lehetővé, mint a mechanikus, hanem azért, mert maximális képkockasebességet nyújt. Például ezt a Beaver Creekben rendezett FIS alpesisí-világkupán készült fotót egy 84 képből álló sorozatból választottam ki az Alpha 1 30 képkocka/másodperces sorozatfelvételi üzemmódjának köszönhetően. Minden kép éles volt, így nekem csak a legjobb pózt kellett kiválasztanom!”

Felismerve az Alpha 1 és Alpha 9 vázak sebességét és fókuszálási teljesítményét, Francis a Sony nagy teleobjektívjeivel párosítja őket, például az FE 600 mm f/4 GM OSS és az FE 400 mm f/2.8 GM OSS objektívvel. „Ez a kombináció lehetővé teszi számomra, hogy teljesen nyitott blendével fotózzam a felém száguldó témát, és a kép így is borotvaéles lesz.”

„Az 1981 decemberében Val d’Isere-ben megrendezett első világkupám óta fotózok síversenyeket, és bár ez a tapasztalat nagy szerepet játszik a képekben, úgy vélem, nyitottnak kell lenned az új dolgokra is. A Sony fényképezői lehetővé tették számomra, hogy kitoljam a kreativitásom határait, és amint megismertem az új technológiákat, ez új lehetőségeket tárt fel előttem. Ezek után már csak rajtam múlik, hogy próbálkozzak…”