Szabadúszó fotós vagyok, és mindenféle fotózási műfajt kedvelek a tájképfotózástól az esküvői és sportfotózáson át a reklámfotózásig. Mivel a fényképezési megközelítésem ennyi stílust érint, a használt objektívek terén is sokrétű vagyok.

Nincs kedvenc gyújtótávolságom; a zoomobjektíveket és a fix objektíveket egyaránt kedvelem, és nem korlátozom le magam azzal, hogy egy-egy fényképezési műfajhoz társítok egy objektívtípust. Mindig magammal viszem az összes objektívemet, így 16 és 400 mm között minden a rendelkezésemre áll.

Hihetetlen, milyen kedvező méretet és tömeget ért el a Sony a G Master objektívek esetében. Mivel azt szeretem, ha minden objektívem kéznél van, nem akarok a túl nagy súly vagy méret miatt arról dönteni, hogy melyiket kell otthon hagynom. A GM sorozatban az a nagyszerű, hogy a termékek kompromisszummentesek, és az alacsony tömeg ellenére lenyűgöző fényerősséget kínálnak. Lassabb, f/4 blendével rendelkező objektívekkel lefaraghatnék még néhány grammot, de erre egyáltalán nincs szükségem.

A jelenlegi cikk kedvéért azonban egy friss szerzeményemre szeretnék koncentrálni – az FE 50mm f/1.2 GM objektívre.

A G Master objektívekkel kapcsolatban az egyik kedvenc funkcióm, hogy szélesre tárt, maximális blende mellett is fényképezhetek anélkül, hogy az élesség vagy a teljesítmény kárára menne. 2006 óta fotózom, így sok olyan objektívvel dolgoztam már, amelyekkel nem lehetett teljesen nyitott blende mellett fényképezni – mármint lehetett, persze, de a képek életlenek voltak, ezért fel kellett hagynom ezzel a technikával, hogy megmaradhasson az élesség és felbontás. Az 50mm f/1.2 ezzel szemben egy kész csoda a szememben, olyannyira, hogy szinte mindig f/1.2 blendével fotózom. A teljes téma élessége gyönyörű, és a bokeh is hihetetlenül lágy.

Teljesen nyitott blende mellett természetesen a pontosságnak és fókuszsebességnek magasabb követelményeknek kell megfelelnie. A kis mélységélesség nem rossz, de ha a fókusz nem megfelelő, az sok életlen képet eredményez. Ha azt mondom, hogy a GM-objektívek esetéven az életlen képek száma gyakorlatilag nulla, valószínűleg nem hisznek majd nekem, ezért inkább azt javaslom mindenkinek, hogy tegyen velük egy próbát. Viszont előre figyelmeztetek mindenkit, hogy ha egyszer kipróbál egy objektívet a GM sorozatból, soha nem akar majd visszalépni.

Valójában az egyetlen probléma, amivel találkoztam a Sony G Master objektívjeim esetében, az épp az, hogy ha egy kép nem sikerül jól, akkor az nem a felszerelés, hanem a fotós hibája.