Ha egy teleobjektívet kellene választanom, hogy mindig a táskámban legyen, az minden bizonnyal az FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II lenne. Vannak más objektívjeim is speciális alkalmazásokra, például a 400–800 mm-es objektívem a tökéletes holdfotókhoz, de a 70–200 mm-es sokoldalúsága páratlan. Különösen, ha telekonvertert is viszel magaddal. Lényegében 2 vagy akár 3 objektíved lesz (ha 2 telekonvertered van) a táskádban!

Hollandiában a 70–200 mm-es objektívemet használom a távoli tájképekhez. Ködös reggeleken a kompressziós hatást arra használom, hogy a magányos fákat összefogjam, hogy egymáshoz közelebb állónak látsszanak. Egyetlen fa a ködben, vagy egy közelkép arról, hogy az első fénysugarak megérintik a fa egy részét. Vagy egy még közelebbi felvétel: egy apró virág bimbója, amelyet a nap hátulról világít meg. Ezzel az objektívvel teljesen eltérő hatású felvételeket tudok készíteni ugyanarról a helyről. Ez teszi ezt az objektívet olyan élvezetessé. Az élességet kihasználva mindent nagyon nagy felbontásban örökíthetek meg távolról, de f/2,8 mellett gyönyörű, álomszerű közeli felvételeket is készíthetek a virágokról.

Hollandiában gyakran használom ezt az objektívet a helyi erdők és fák fotózásakor is. Toszkánába vagy Szlovéniába utazva pedig mindig ezt az objektívet viszem magammal, mert lehetővé teszi, hogy a távoli dombokat és hegyeket a nagyobb fókusztávolsággal közelebb hozzam. Ha pedig egy kicsit nagyobb hatótávolságra van szükségem, egyszerűen csatlakoztatom a 2-szeres telekonvertert, amellyel az objektív rendkívül jól együttműködik.

Íme három különböző felvétel ugyanarról a területről. Az első képen a teljes tájat befogva a kompresszióval közelebb hozom a hátteret, hogy kiegyensúlyozottabb képet kapjak, és az első fénysugarakat használom az elemek elkülönítésére.

A második felvételen egy kicsit közelebb megyek, hogy bensőségesebben mutassam be a fákat és azt, ahogyan a fény megérinti őket. Itt a nap már egy kicsit magasabban járt.

Az utolsó felvételen még közelebb megyek, és a levelek egyes részleteire fókuszálok. Ez az egyik kedvenc közelképem. Az összes évszakot egyetlen levélen keresztül mutatja meg, amelyet fagyott burok vesz körül.

Íme két teljesen különböző fotó Toszkána pontosan ugyanazon pontjáról, mindkettő szélesre nyitott objektívvel. Az elsőn az objektív hosszabb tartományát használtam, hogy a dombokat és a köztük ülő ködöt összehúzva mutassam be.

A második felvételen az objektív álomszerű bokeh-ját használom a pipacs közelképének felvételéhez.

Itt láthatjátok, hogyan használom ki maximálisan az objektív képességeit, hogy egyetlen helyről, különböző fókusztávolságokkal és blendékkel örökítsem meg a táj sokféleségét.

Gyakran használom a 70–200 mm-es objektívet az „absztrakt természetet” ábrázoló képek készítéséhez is. A hatótávolsága és különösen nagy élessége itt nagyon jól működik. Az absztrakt természetfotókon néha nem is tudod, mit látsz. Pont ez teszi szórakoztatóvá.’

Természetesen az arcképfotósok imádják ezt az objektívet. Nagyszerű a portrékhoz, és tájképfotósként gyakran készítek vele arcképeket. Csak nem annyira emberekét, mint inkább állatokét. Tehenek, birkák, rengeteg ló és néha még egy elefánt is az objektívem elé kerül.

Ez az objektív kötelező darab a fényképezőgép-táskámban. Amint láthatjátok, rendkívül sokféle témát fotózok vele. Sőt, mit több, gyakran nagyon sok, teljesen különböző szögből tudom felvenni vele ugyanazt a tájat. Az extrém közeli felvételektől kezdve a teljes tájképet bemutató, éles fényképekig, a telekonverterek még több lehetőséget adnak neked.

Ez teszi az FE 70-200mm f/2.8 GM OSS II-t a kedvenc, hosszabb objektívemmé! A sokoldalúsága egyszerűen páratlan.