A nevem Zimy, de fotós berkekben inkább „Zimy Da Kid” néven ismernek. Svájcból származom, filmrendezőként, fotósként és természetvédőként tevékenykedem, és a természet iránt érzett szeretetem késztetett arra, hogy másokkal is megosszam a természet és a benne nyüzsgő élet szépségét.
Nem titok, hogy a természet és a vadvilág napjainkban rengeteg szenvedésen megy keresztül, így a filmkészítő és fotós készségeim bevetésével próbálom felhívni a figyelmet ezekre a problémákra. Nem csupán a dolgok negatív oldalát, hanem a pozitív dolgokat is igyekszem bemutatni – ezek közé tartoznak például a természet és az abban rejlő végtelen szépség védelmére szolgáló megoldások is.
Első benyomások a Sony FX30 kameráról
Nemrégiben egy Francia Polinéziában tett expedíció során lehetőségem nyílt kipróbálni a Sony FX30 kamerát. Szabadtéri filmrendezőként kritikus fontosságú számomra, hogy a lehető legjobb képminőséget érjem el, mindezt úgy, hogy a hátizsákom is könnyű maradjon – a felszerelésemet ugyanis mindig, gyakran komoly kihívást jelentő körülmények között is a hátamon viszem magammal.
Az FX30 egyszerűen tökéletes az ilyen esetekre, mivel kis mérete és tömege ellenére olyan professzionális képminőséget biztosít, amely a sokkal nagyobb videós berendezések teljesítményével vetekszik. Hihetetlenül gyorsan és egyszerűen beállítható, és a „beépített” felső markolatnak köszönhetően nem kell plusz cage-et cipelned és beállítanod. Ami hamar feltűnt a használata során, az az, hogy egy olyan profi mozis kamerát tarthattam a kezemben, amely 4K felbontású videókat készít (szükség esetén lassítással) 4:2:2 10 bites színmélységgel – mindezt rendkívül kedvező áron!
Amikor kinn vagyok a terepen, és dokumentumfilmeket forgatok, a hang az egyik legfontosabb, ugyanakkor gyakran az egyik legnagyobb kihívást jelentő szempont is. Ezért is tetszett annyira a kamera felső hordozó fogantyúja, amely a kiváló minőségű hangot biztosító professzionális XLR-mikrofonok használatát is lehetővé teszi. Ezt rendkívül kényelmesnek találtam, mivel az XLR hangkeverő pulttal egyetemben lehetőséget biztosított arra, hogy a felvételek bizonytalanabb, természetesebb érzést keltsenek, így sokkal inkább mozifilmszerű eredményt kaptam, mint a stabil, gimballal készült felvételek esetében.
A kisebb APS-C érzékelő is tetszett, amely növelte a full frame objektívjeim gyújtótávolságát, valamint lehetővé tette a sokkal kisebb és könnyebb crop frame objektívek használatát is. Ennek köszönhetően jelentősen kisebb tömeggel kellett számolnom, különösen a helyszíni munka során.
Anélkül lassíthattam le a felvételeket, hogy 4K-nál alacsonyabb felbontással kellett volna videóznom, ez pedig manapság gyakorlatilag elengedhetetlen. Az pedig, hogy mindezt egy könnyű és kompakt kamerával vittem véghez, egyenesen lenyűgöző. Ugyanez igaz a 4:2:2 10 bites színmélységre is, erre ugyanis rendkívül nagy szükségem van ahhoz, hogy az utófeldolgozás során úgy alakítsam a fényelést, ahogyan én szeretném – az FX30 által készített felvételek pedig nem okoznak csalódást.
A képi megjelenés és a felvételkészítés során használt felszerelés
A projekthez full frame és crop frame objektíveket is használtam. Az egyik örök kedvencem az FE 90mm f/2.8 Macro. Ez egy elképesztően sokoldalú objektív, amely rendkívül közeli felvételek elkészítését teszi lehetővé, valamint a távolabbi felvételek esetében is tűéles eredményt garantál. Azt is szeretem, ahogyan összetömöríti a hátteret, amikor nagyobb gyújtótávolságot használok. A gyorsabb tempójú felvételkészítéshez rövid zoomobjektívet, például az FE 24-70mm f/2.8 GM objektívet szeretem használni. Lenyűgöző gyújtótávolság-tartománnyal rendelkezik, és az APS-C érzékelőnek köszönhetően az FX30 kamerán is maximális rugalmasságot biztosít. Végül pedig a nagylátószögű objektívek sem maradhatnak ki a sorból, mivel nélkülözhetetlenek a széles látószögű tájképekhez. A Sony PZ 10-20mm f/4 G objektívet használtam, amely tökéletes a kisebb kamerákkal való használatra: rendkívül éles, a kis tömege pedig remekül kiegészíti az FX30 kamerát. Arra azonban ügyelek, hogy ne használjam túl sokat a nagylátószögű objektíveket – csak néhány felvételt készítek, hogy megmutassam a környezetet vagy egy lenyűgöző tájképet, mert úgy tapasztaltam, hogy ha túl sok széles látószögű felvétel következik egymás után, az nagyon lelassítja a filmet.
A hang rögzítéséhez a K3M puskamikrofont és egy szőrös szélfogót használtam, hogy kizárjam a szél hangját. Így tökéletes hangfelvételre tettem szert, amelyet felhasználhattam a hangsáv szerkesztéséhez az utófeldolgozás során. Az elkészült rövidfilmben nem volt szükség párbeszédekre, de minden további nélkül ugyanezt a beállítást használtam volna arra is.
Tanács a feltörekvő tartalomkészítők számára, és néhány záró gondolat
Ha adhatok néhány tippet ahhoz, hogy a filmjeid valódi mozifilmszerű hatást keltsenek:
Ügyelj arra, hogy ne mindig nagy képkockasebességgel készítsd a felvételeket. Igen, ha nagyobb képkockasebességet használsz, akkor lelassíthatod a felvételt, de ha kisebb, például 24 vagy 25 kép/mp-es sebességet használsz, az sokkal inkább mozifilmszerű hatást kelt, rengeteg bemozdulási elmosódással. A másik tippem, ahogy korábban is említettem, hogy ne erőltesd a gimbal használatát. Helyzettől függően néha sokkal mozifilmszerűbb eredményt érhetsz el, ha a kamerát a kezedben, a felső markolatnál fogva tartod. Így a felvétel bizonytalanabb lesz, amitől a néző tényleg az események sűrűjében érzi majd magát. Végül pedig ügyelj arra, hogy kiváló hangminőséget garantáló hangrögzítő rendszereket használj. Az FX30 felső markolata XLR-csatlakoztathatósággal rendelkezik, így profi minőségű mikrofonokat is használhatsz, és maximális rugalmasságra tehetsz szert a hangsáv szerkesztésekor az utófeldolgozás során.
A filmkészítést és a fotózást illetően szerintem az a legfontosabb, hogy saját stílust alakíts ki, és ezáltal arról ismerjenek, amit csinálsz. Ne majmolj más tartalomkészítőket, mert az sehová sem vezet. Találd meg azt, amiből ihletet tudsz meríteni (nem muszáj egy konkrét személynek lennie, engem például leginkább a természet nyers szépsége inspirál), és használd fel a saját stílusod kialakításához azáltal, hogy eredeti alkotásokat készítesz.
Én tényleg úgy látom ezt, mint mondjuk egy sportot, mert az embernek rengeteget kell gyakorolnia. Minél több felvételt készítesz és szerkesztesz meg, annál jobb leszel. Ne félj megmutatni a munkáidat, még akkor sem, ha nem vagy rájuk 100%-ig büszke. Ez egy rendkívül hosszú folyamat – ne hagyj ki egyetlen lépést sem, ha pedig elég lelkes vagy, és hajlandó vagy keményen dolgozni, akkor biztosan sikeres leszel.