A nevem Zilver Schmitz, filmkészítőként és fotósként dolgozom, és Hollandiában élek. Munkámhoz a Sony FX3 fényképezőgépet választottam, a kisebb méretű FX30 azonban igencsak felkeltette az érdeklődésemet, és kíváncsi voltam, hogyan teljesít. Egy ideje már szerettem volna valami igazán akciódús tartalmat készíteni, és úgy gondoltam, jó ötlet lenne összehozni egy autót és egy sportolót, mintha csak csatába küldeném őket egymás ellen.
Régebben profi szinten trambulinoztam, így elég sok embert megismertem ezen a területen. Egy zseniális freerunner futót, Siebe-et kértem meg, hogy segédkezzen ennél a videónál. A Nijmegenben található Papierfabriek az egyik kedvenc helyszínem, itt ugyanis lenyűgöző természetes fényviszonyok mellett dolgozhatok.
Már annyira megszoktam az FX3 fényképezőgépet, hogy az FX30 elrendezésével is azonnal megbarátkoztam. Gyorsan átnéztem az elérhető beállításokat – 4K 120P, S-Log3, elképesztő képstabilizálás –, és teljesen le voltam nyűgözve.
Úgy gondolom, hogy a legnagyobb kihívást a rendelkezésünkre álló idő jelentette. Általában szeretek időt szánni arra, hogy megnézzem a helyszínt, készítsek néhány próbafelvételt, és csak ezután lássak neki a filmkészítésnek. Aznap azonban erre nem volt időnk, úgyhogy rengeteget kellett improvizálnom. Az FX30 fényképezőgép mérete pont kapóra jött, mivel könnyedén válthattam a kézből és a gimballal készített felvételek között.
Az AF meglepően jól teljesített, különösen a gimballal készített felvételeknél. Legtöbbször kis csapattal vagy egyedül dolgozom, így nincs külön segédoperatőröm. Hihetetlen, hogy nyugodtan az AF-re bízhatom magam, és megengedhetem magamnak, hogy csak a felvétel megfelelő megkomponálására koncentráljak.
Ez a könnyű és kompakt kialakítás tökéletes számomra. Rengeteget utazom, ezért külön előny, hogy könnyedén elfér a hátizsákomban, és nem is túl nehéz. Ahogy már korábban említettem, nagyon könnyű váltani a kézi és a gimbalos beállítás között. A többi Sony fényképezőgéphez hasonlóan az FX30 is egy csúcskategóriás készülék érzetét kelti. A rögzítőkeret nélküli kialakítás is praktikus – különösen a tartalomkészítők számára –, a tartozékok pedig közvetlenül a vázon rögzíthetők, ami bizonyos esetekben nagyon hasznos lehet.
Elsősorban az E 16-55mm f/2.8 G objektívet használom, amely tűéles, rendkívül sokoldalú, és tökéletes egyensúlyban van a fényképezőgéppel.
Van-e valami tanácsod a fiatal filmkészítők számára?
A legfontosabb tippem, hogy egyszerűen csak indulj el, és készíts tartalmakat. Én nem jártam semmiféle filmes suliba, mindent autodidakta módon, gyakorlással tanultam meg. Olyan videókat készíts, amelyek már a puszta szenvedélyed miatt is energiával töltenek fel, és idővel rátalálsz majd az ilyen típusú projektekre. Már gyerekkorom óta lenyűgöz az, hogy képes vagyok megörökíteni bizonyos pillanatokat, amelyeket aztán egész életemben újra átélhetek. Emellett szeretek olyan történeteket mesélni, amelyek megérintik az embereket. A legnagyobb bók számomra, ha valaki azt mondja, hogy a munkámat nézve valamilyen érzés öntötte el.
Úgy érzed, hogy a tényleges filmkészítés mellett a szerkesztésnek is ugyanolyan fontos szerep jut a munkádban?
Igen, úgy gondolom, hogy a szerkesztés pont ugyanolyan fontos, mint a filmkészítés, hiszen ez az a szakasz, amikor a felvételek valóban életre kelnek. A felvétel használhatósága szó szerint a szerkesztési folyamaton áll vagy bukik. A hangsávszerkesztés és a fényelés szintén rendkívül fontos számomra. A projektjeimnél ezekről mind én gondoskodom – az első lépéstől az utolsóig –, mert így tudom a leginkább megőrizni az irányítást a végeredmény fölött.