Kate Kirkman fényképészethez vezető útja nem igazán mondható szokványosnak. Az egyetemen képzőművészetet és művészettörténetet tanult, majd a médiaiparban helyezkedett el, aztán egy csapásra minden megváltozott, amikor anya lett. Kate új szenvedély után kutatott, és próbált menekülni az irodai élet és az ingázás világától.

A több éves képzőművészeti és művészettörténeti tanulmányok akkor bizonyultak igazán hasznosnak, amikor Kate elkezdte fényképészi karrierjét, és azóta is folyamatosan tud meríteni ezen tudásból a fotózáshoz szükséges készségek terén. „Sok mindent veszek át a képzőművészetek világából, – mondja Kate – és a vizuális kompozíciók kifejezőkészlete sokban hasonlít ahhoz, amit a művészettörténeti tanulmányaim során sajátítottam el. Vannak, akik ösztönösen jobb képeket tudnak készíteni, mint mások, de az én meglátásom az, hogy a kompozíciókat bárki el tudja sajátítani, ami sokat javíthat a munkájukon. Én teljes mértékben úgy gondolom, hogy a kompozíciós alapokat megtanulva mindenkiből jobb fotós lehet.”

Kate elmondta, hogy számára a fény a képei legfontosabb alkotóeleme: „Ha megérted a fényt, megérted az exponálás lényegét, és akkor te irányítod a képet, és így lesz izgalmas. Én tudom, hogyan szeretek fényképezni, és bár ez sokszor nem könnyű, amikor a helyszínen vagyok, mégis ez a legcsodásabb része a fényképész pályának – a felfedezés.”

Ahogy Kate a fényt használja, az minden képén tetten érhető. Legyen szó egyetlen portréról, egy családi fotóról, egy buodoir- vagy esküvői képről, mindegyiken szembetűnik egyedi stílusa, az ahogy a fényt használja, és a képzőművészetekben szerzett tapasztalata is. Minden egyes kép megállja a helyét önálló műalkotásként, amely azért született, hogy gyönyörködhessenek benne.

Kate együtt szokott dolgozni férjével az esküvői fotózások során, és elmondása alapján ugyan a feladatuk az, hogy egy történetet meséljenek el, a megközelítésük mégis alapvetően különbözik a dokumentarista fényképészekétől. „Úgy hisszük, hogy mi alkotjuk a képeket, és nem csak a gombot nyomjuk le – mondja Kate – én irányítom és igazgatom az alanyokat, és próbálom a leggyönyörűbb fényviszonyok közepette megörökíteni őket – nem egyszerűen lefényképezzük azt, ami történik, mi hozzuk létre ezeket a pillanatokat.”

A felszerelés tekintetében Kate két Sony Alpha 9-es gépre támaszkodik a fotózás során, mivel meglelte bennük a méret és a sebesség nagyszerű párosítását az automata fókusz és a képkészítési sebesség vonatkozásában. „Az is fontos, hogy két kártyanyílás legyen a fényképezőgépen. Ezen a téren nem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni, ha esküvői fotózásról van szó.”

Ami az objektíveket illeti, van egy pár kedvence. „Mindig a Sony G Master objektíveket használom, ha embereket fotózok. Az FE 70-200mm f/2.8 GM, az FE 24-70mm f/2.8 GM és az 85mm f/1.4 GM objektívekkel dolgozom, illetve még az FE 50mm f/2.8 makró objektív is a készlet része, de azt csak közeli képekhez használom.”

A DSLR-ről egy tükörnélküli fényképezőgépre való váltás nagy hatással volt Kate képeire. „Mivel korábban DSLR-t használtam, vannak olyan funkciók, amelyek nélkül már nem tudnék létezni – mondja Kate. „Hihetetlenül hasznos tud lenni, hogy a képkeresőbe nézve látod a végső képet, az Eye AF funkciónak köszönhetően pedig bárhogy is tartom a gépet, a szem mindig fókuszban marad.”

„A DSLR-ről tükör nélküli gépekre való váltás nagyon könnyedén ment. Olyan mintha egy olyan autót vennél, amelyet még soha nem vezettél. Elsőre fura, de aztán egy-két menet után természetessé válik. Most már úgy érzem, hogy nagyon furcsa lenne, ha vissza kellene váltanom és nem látnám az expozíciót, már annyira magától értetődőnek tűnik. Igen kínkeserves lenne nélküle.”