Szingapúr éjszakai fényei

Sokunknak talán egy nyitott tetejű, városnézőbusz és egy többnyelvű idegenvezető készülék jelenti egy új város felfedezését, Guillaume Ruchon számára azonban ehhez nem kell más, mint a fényképezőgépe, az állványa és egy kis séta.

Beszámolója alapján legutóbbi szingapúri útján az első dolga az volt, hogy fényképezőgéppel és állvánnyal a kezében nekivágott a város utcáinak: „Úgy döntöttem, hogy a felszerelésem és az állványom társaságában nyakamba veszem az éjszakai utcákat, és felfedezem a várost töviről hegyire”.

Volt egy helyszín, amely különösen elbűvölte Guillaume-ot – ez pedig a Marina, valamint annak modern homlokzatai és ragyogó fényei. Ez volt a tökéletes hely, hogy letelepedjen állványával és nekilásson a fotózásnak.

„A többi utamon általában blogokat olvasgattam vagy az Instagramon keresztül igyekeztem ráakadni a fényképezéshez ideális helyszínekre, ez alkalommal azonban szerettem volna csak járni az utcákat és körülnézni” – meséli.

„Hamar ráeszméltem, hogy Szingapúr építészete egyszerűen lenyűgöző! – folytatja – Leginkább a Marina körül töltöttem az időmet, mert szerettem volna megörökíteni a látképet, a Marina Bay Sands hotelt, a Supertree Grove-ot, és természetesen szerettem volna játszani picit a tükröződésekkel a víz felszínén.”

Noha a jó képek készítéséhez mindig is a megfelelő helyszín kiválasztását tanácsolják, ha igazán jó képek készítéséről van szó, akkor végül mindig a fény rögzítése a lényeg.

„A fény kulcsfontosságú, ezért az állvány nélkülözhetetlen, hogy a fényképezőgép stabil legyen, és hosszan lehessen exponálni” mondja, „ezenkívül a fehéregyensúlyról is dönteni kell, mivel a különböző fényforrások különböző színű fényt bocsátanak ki.”

Guillaume úgy véli, hogy az egyes jelenetekben fellelhető színekkel is kifejezhetjük önmagunkat: „amikor egyetlen képben kell elmesélnünk egy történetet, a felvételen használt színekkel is megváltoztathatjuk a fotó által keltett érzetet, attól függően, hogy a fehéregyensúly beállításakor meleg vagy hideg színeket alkalmazunk.”

Szingapúri utazása során Guillaume-mal tartott hű Sony α7R III gépe, valamint FE 16–35 mm-es f/2.8 és 24–105 mm-es f/4 G OSS objektívjei is.

Ahogy Guillaume mondja: „az FE 16-35 f/2.8 GM az elsőszámú objektívem, ha épületek vagy tájképek fényképezéséről van szó. Nem túl széles, és szinte elhanyagolható a torzítás mértéke. Még 35 mm-es nagyítás mellett is lehetséges f/2.8-as beállítással fotózni vele, és a végeredmény mind élesség, mind pedig felbontás tekintetében kifogástalan.”

Sok fotóshoz hasonlóan számára is az elképesztő 42,2 megapixeles felbontás a legfőbb érv a Sony α7R III használata mellett. „Nem tudok nélküle létezni – mondja Guillaume –, ez a részletgazdagság pont tökéletes a szerkesztéshez és a körülvágáshoz.” Ilyen részletgazdagság mellett csábító lehet, hogy −100-as és +100-as értékeket állítsunk be a világos és sötét részekhez, hogy minél több mindent mutathassunk meg, Guillaume viszont azt tanácsolja azok számára, akik most kezdik elsajátítani a tónusgörbék használatát az adott szerkesztőprogramban, hogy inkább a fényerőt és a kontrasztot állítgassák. „Sokkal kreatívabb, mintha egyszerűen a világos és sötét részeket módosítanánk, de nehezebb is megtanulni az eredményes használatát” – mondja.

Nem csupán a nagy felbontás és a dinamikatartomány teszik az α7R III modellt ideálissá az éjszakai városképek készítéséhez. „Ami nagyon sokat segített az éjszakai fotózásban Szingapúrban, az a 12,4-szeres nagyítás volt.” A nagyításnak köszönhetően Guillaume gyenge fényviszonyok közt is képes megfelelően fókuszálni az elektronikus képkereső használatával. „A nagyítást és a Focus Peaking (fókusz csúcsérték) funkciót együttesen használva kétség sem férhet hozzá, hogy a képek tökéletesen élesek lesznek.”

Minden város újabb és újabb lehetőségeket kínál Guillaume-nak, hogy felfedezőútra induljon, és éjszakai felvételeket készítsen, de vajon fennáll-e annak a veszélye, hogy egyszer csak beleun. „Soha!” – mondja nevetve. „Az időjárás és az évszakok mindig változnak, és gyakran a fényviszonyok is. Természetesen a képeim is változnak, ahogyan fejlődik és változik a stílusom. Mindig rá lehet akadni valami újra!”