Derítőfények, kontúrfények, szűkítők, rácsok, zászlók, reflektorok használata – ez csupán néhány mindazon tényezők közül, amelyre az ételfotósnak gondolnia kell a felvétel előkészítésekor. A főzéshez hasonlóan az ételek fotózása is kifejezetten összetett folyamat. De mi lenne, ha nem volna ennyire bonyolult? Mi lenne, ha a felvétel beállítását mindössze egy fényforrásra csupaszítanád? És ha ennek az egyetlen reflektornak a fényköre helyettesítené a tányért? Ez az ötlet munkál Pablo Gil ételfotós legújabb projektjében, amelyet hűséges Sony α7R III és α7R IV fényképezőgépével valósít meg.
„Az egész onnan indult, hogy az étel megvilágításának és komponálásának új, minimalista megoldásait kerestem” – magyarázta Pablo. „Ez a kísérletezgetés vezetett a fényforrások számának minimálisra való csökkentéséhez, így elhagytam a klasszikus, lágy megvilágítást, és játszani kezdtem az éles irányfényekkel. A fényforrás elhelyezésétől függően csodálatos, izgalmas textúrákat és fényáteresztési effektusokat lehet megteremteni. Ez további tulajdonságait mutatja meg a témának, például egy zöldség finom megpörkölődését vagy a tökéletesen elkészített hús textúráját, mint ezen a képen.”
Bonyolult megvilágítás nélkül a felvételek teljes egészében az ételről szólnak, amely így művészi témaként kerül reflektorfénybe: szoborként, amelyet a séf alkotott. „Nem akartuk, hogy bármilyen más elem vizuálisan versengjen az étellel, még a tányér sem” – mondta el. „Így merült fel az ötlet, hogy a tányért a meglévő fényből hozzuk létre, és szerintem ez a kép tökéletesen példázza az egyértelműen középpontba állított ételt.”
„Körkörös fehér fényt használtunk némileg lágy szélekkel” – folytatta. „Színházi reflektorhoz hasonlóan világítottunk, Profoto B10 vakuval és méhsejtrácsos szűkítővel. Az ilyen – gyakran Michelin-csillagos séf által készített – kreációk gyakran önmagukban is műalkotások. A téma kezelése elképesztően exkluzív, és az adott darabra van szabva a szerkezetében, a kompozíciójában és a színeiben egyaránt.”
A megvilágítás különösen fontos az ételfotózásban. A Pablo által alkalmazott fények képesek teljesen megváltoztatni a kép kinézetét és hangulatát. „A fény határozza meg a történet központi témáját. Beszél a hangulatról, feltárja a bemutatni kívánt dolgokat, egyúttal titkokat rejt” – árulta el Pablo. „Kétségkívül a leghatásosabb fegyver a színnel együtt, és lehetővé teszi, hogy egyetlen képpel egész történeteket meséljünk el.”
Pablo a Sony α7R III és az α7R IV fényképezőgépét használta a projekthez, főként azok képérzékelője miatt. Miközben reklámfotókat készített, amelyeknél a lehető legtöbb részlet megörökítésére van szükség, a 42,2, illetve 61 megapixeles felbontású képérzékelők mindig biztosították számára a szükséges felbontást, de ez nem csupán a képpontok számáról szól. „Szeretem a képélességet és a színeket, és a nagy felbontású BSI-képérzékelőkkel nagyobb dinamikatartomány és fokozott élesség áll rendelkezésemre. Például ezen a képen a csúcsfények és az árnyékok részletessége hihetetlen.”
Pablo sokféle objektívvel használja a fényképezőgépeket, de van két kedvence:
„A Sony FE 100 mm f/2.8 G Master OSS már-már mesébe illően sima fókuszt kínál” – mondta lelkesedéssel. „Az Egyenletes átmenetű fókusz (STF) háttérelmosási hatást hoz létre, amely olyan természetessé és csodássá olvasztja egybe a hátteret, ahogyan szinte egyetlen más objektív sem képes.” Emellett elérhető a Sony FE 90 mm f/2.8 G Macro objektív is: „Fantasztikus” – mondta Pablo. „Lehetővé teszi extrémközeli felvételek készítését, és olyan képeket hoz létre, amelyek élesebbek sok séfkésnél is!”
Mivel a közösségi médiában elérhető effektusoknak köszönhetően az ételfotózás rendkívül népszerű, kifejezetten nehéz lehet olyan valóban eredeti képeket készíteni, amelyek kitűnnek az egyre általánosabbá váló, szokásos, rusztikus, közvetlenül felülről fotózott felvételek közül.
„A legjobb általános tanács, amit adhatok mindenféle munkához, hogy lépj túl a korlátokon és az előre lefektetett szabályokon, amelyek gyakran korlátozó jellegűek” – tanácsolta Pablo. „Szabadon kísérletezz a fényekkel és a fényképezőgéppel. A különféle beállítások feltérképezésén, valamint a kompozíciókkal és megvilágítási irányokkal folytatott kísérleteken keresztül felébreszthetjük az ösztöneinket, és erősíthetjük a megérzéseinket. Aztán pedig gyakran valami egészen kellemes meglepetés ér bennünket” – mondta mosolyogva.
„Egy kép sosem hazudik, de az enyém talán mégis.”