Albert Dros fényképész nem szereti a szerencsére bízni a dolgokat, különösen nem a megvilágítás esetében. „Mindent megtervezek. Mikor kapom a legjobb fényeket? Mikor kel fel, és mikor megy le a Nap? Milyen az időjárás? Ha tükröződéseket fotózok, még a szél várható sebességét és irányát is kiderítem. Már azelőtt ismerem a fotózott helyszínt, mielőtt megérkeznék.”
A részletekre való aprólékos odafigyelés az, amitől Albert felvételein annyira különlegesek a hihetetlen tájképek. A kompozíciókkal és színekkel kapcsolatos érzéke korábbi grafikai tervezői munkájából fakad.
„Csak mintegy hat évvel ezelőtt kezdtem komolyan foglalkozni a fotózással, amikor éppen Hongkongban jártam. Annyi, de annyi fotótéma volt ott! A nedves aszfalton tükröződő, gyönyörű neonfényektől a gyakran érintetlen dombokig, hegyekig és nemzeti parkokig, amelyek mindössze 45 percnyire vannak a várostól.”
Ez volt az a környezet, amelyben Albert beleszeretett a tájfotózásba. „Rájöttem, hogy a dizájneri hátterem számos elemét hasznosítani tudom a tájfényképezésben. A komponálás alapszabályaitól és a vonalak használatától kezdve a módszerig, amellyel a fény képes kiemelni a színt és a kontrasztot. Annyi mindennel lehet játszani.”
Albert felvételeinek elkészítésébe fektetett tervezési munka úgy van kidolgozva, hogy a lehető legjobb esélyt biztosítsa a nagyszerű kép elkészítésére. Azonban, a többi tájképfotóshoz hasonlóan, Albert is ki van téve az időjárás szeszélyeinek.
„Az időjárásnak megfelelő tervezés kifejezetten nehéz, különösen Hollandiában. Megtekintek minden előrejelzést – a magas szintű felhőzetet, az alacsony szintű felhőzetet, a szélirányt. Persze ez sem mindig működik, és vannak elrontott felvételek, de igazán szeretek kísérletezni. Időnként kimegyek valahova, és kipróbálom, mi történik. Gyakran előfordul, hogy egy megtervezett fotózási útra indulok, de másik felvétellel térek haza, amelyre egyáltalán nem számítottam.”
Albert csak néhány objektívet használ a fényképezőgépéhez, leggyakrabban az FE 12–24 mm f/4 G objektívet, amelynek segítségével hibátlan széles látószögű tájképeket készíthet. Kifejtette: „Kifejezetten szeretem az így megörökíthető, széles perspektívát, és rendkívül kreatív lehetek általa. A 12 mm-es helyzetben egészen különleges látószöget nyújt, amelyet nem sokan használnak.” Ez alól kivételt jelent, ha hegyekben vagy dombokon túrázik, akkor ugyanis az FE 70–300 mm f/4-5.6 G objektívet viszi annak könnyű zoomja miatt, amellyel új perspektívát nyit a képein.
Albert gyalogtúrán ezt az objektívet használta ennél a látványos felvételnél, egy magányos napsütötte hegycsúcs megörökítésénél.
„Még mindig emlékszem a pillanatra, amikor a hegyekben fotóztam. Napkeltekor és napnyugtakor látható ez a típusú utánizzás, amikor a Nap ugyan a horizont alatt van, de a hegycsúcsok elég magasak ahhoz, hogy fény vetüljön rájuk. Aki a hegyvidéken lakik, ezzel tisztában van, én azonban a kifejezetten sík Hollandiában élek, ezért nekem hatalmas tanulási élmény volt. A legjobb fények gyakran a napfelkelte előtt, illetve napnyugta után 30 perccel állnak rendelkezésre – őrületesek a színek. Körülnézve nem is mindig látszik, nem elég erős ehhez, de a fényképezőgéppel hosszabb lehet az exponálás, ami igazán kiemelheti a hatást.”
Alapos tervezés és előkészítés után Albert lenyűgöző felvételeket készít, amelyek szépségét lélegzetelállító természetes fény emeli ki. Egyetlen végső lépésre van csak szükség a végső, kész képhez. „Szeretem felerősíteni a fényt a képeimen, hogy a lehető legjobban mutassanak. Leginkább a már meglévő drámát és fényt szeretem fotózni, az utómunkánál pedig mindössze kihangsúlyozom ezt a csodás pillanatot.”
Kiemelt tippek az egyedi tájképekhez
„A tökéletes kép elkészítésének megszállottja vagyok.”
