Zene a szemnek

 Kaupo Kikkas

„Számomra messze a zene a legnagyobb művészet” – mondja Kaupo Kikkas, amikor a két nagy szenvedélyéről kérdezzük. Lehet, hogy ez megdöbbentő azok számára, akik látták a briliáns portréképeit, pedig ez nem meglepő. Tökéletesen érthető, ha az ember megérti Kaupo munkáját, a történetét, valamint a szenvedély és a kreativitás közti természetes kapcsolatot.  

„A zene mérhetetlenül absztrakt. A másik szerelmem a fotózás, de az számomra sokkal inkább leíró; közelebb áll a realitáshoz. Szóval miért is vagyok fotós? Mert úgy érzem, többet használhatok a világnak jó fotósként, mint egy közepes zenészként!”

Kaupo őszinteségébe persze vegyül némi szerénység is, de kettős szenvedélyének igazi tanulsága, hogy a specializálódás a fotózásban nagyon hasznos dolog. Mert olyan látásmódot és elszántságot eredményez, amely a nagyszerű fotókat az átlagostól megkülönbözteti. A specializálódás azt jelenti, hogy az ember megtalálja azt a dolgot, amit állandóan fotózni akar; és ezt olyan természetesen és élvezettel teszi, hogy már nem is érzi munkának. Fotózd amit szeretsz, és az emberek ezt látni fogják a képeiden, és reagálni fognak rá. Kaupo munkáiból világosan érezhető a zeneszeretet.

Kaupo Kikkas Sony Alpha 7RM2 pálcát tartó karmester alacsony kulcsos megvilágításban
 © Kaupo Kikkas | Sony α7R II + 85mm f/1.4 GM| 1/250s @ f/6.3, ISO 200

Ez persze nem egy pillanat alatt történt. Az elemek úgy épültek egymásra, mint az akkordok hangjegyei. „Észtországban egy szovjet stílusú zeneiskolába jártam” – magyarázza –, „és ezek az iskolák elég zordak és komolyak. Az ember előtt két út állt: vagy zenész lesz, vagy bukott zenész.” De már akkoriban is érdekelte a fotózás, és lenyűgözte az Észtországba érkező első digitális fényképezőgép, amely csak 0,3 megapixeles volt. Egy filmes fényképezőgépet is vásárolt, amelyen a hagyományos technikákat tanulta, és az iskola befejezését követően szabadúszó fotós lett Finnországban, ahol fotózást is tanult. Kaupo végül úgy érezte, döntést kell hoznia. „Zenét tanultam, és ez jelenthette volna számomra a karriert, de nem tudtam volna fél szívvel csinálni; ez egyben alapelvem is: semmit sem csinálok fél szívvel.”

De mivel egy zenész mindig zenész marad, 10 év után úgy döntött, megpróbálja összekapcsolni a kettőt, és olyan zenészekkel kezdett dolgozni, akiket ismert. Első ügyfele klarinéttanára volt. De a kétségei nem múltak el.

„Nem hittem, hogy Észtországban teljesen specializálódhatok; ott nincs pénz a klasszikus zenei iparágban, de gondoltam, majd külföldön. Készítettem néhány ingyenes portréfotót, majd alacsony díjakat kértem, hogy ismert legyen a nevem. Végül minden hagyományos, jobban fizető munkámat fel tudtam adni, hogy csak a zenei fotózással foglalkozhassak.”

Kaupo Kikkas Sony Alpha 7RM2 3 zenész egy ablakban
© Kaupo Kikkas | Sony α7R II + 24-70mm f/2.8 GM| 1/125s @ f/5, ISO 1600

A zenei fotózás természetesen széles témakör, és Kaupo portréi ennek számos apró területét lefedik. „Ez egyszerűsítés” – magyarázza –, „de számomra főként két típusa létezik: az egyik az esemény alapú vagy dokumentarista zenei fotózás, ami jelenthet koncerteket vagy fesztiválokat. A koncertfotók is lehetnek művésziek, de ilyen magasságokban ez már ritka, és itt valójában nincsenek is nagy elvárások. Másrészt létezik az a fajta portréfotózás, amelyet én csinálok. Ez egészen más megközelítés, mert erősebb kapcsolatot igényel az alannyal.” Ez abból is látszik, mennyire természetesen tartják az alanyok a hangszereiket.

Kaupo Kikkas Sony Alpha 7RM2 játékot színlelő zongorista drámai árnyékkal

© Kaupo Kikkas | Sony α7R II + 24-70mm f/2.8 GM| 1/160s @ f/11, ISO 100

„Ha rossz a kapcsolat vagy a megközelítés, a dologból nem lesz semmi. Azt kell megérteni, hogy a portréfotózás nem egyirányú utca. Nem szóló, hanem duett. Amikor zenészekkel dolgozom, azt mondom nekik: ’ez olyan, mint a kamarazene’. És ezt jól értik, hiszen olyan kapcsolat ez, mint amilyen a zongorista és a csellista közt is van... bizalmi kapcsolat. A fotózással ugyanez a helyzet. Ha csak az egyikünk próbálkozik, az nem elég. Egy közös célt kell elérni.” 

Ez, mint mondja, az empátiából ered, és az alannyal kialakított kapcsolatból. Valamint annak mély megértéséből, hogy a zene sokkal személyesebb kapcsolatot teremt, ami átjön a képeken is.

Kaupo Kikkas Sony Alpha 7RM2 csukott szemmel zenét hallgató férfi
© Kaupo Kikkas | Sony α7R II + 85mm f/1.4 GM| 1/250s @ f/2.0, ISO 2500

Megfigyelései szerint az emberek egy része feszült lesz, ha fotózzák, ezért az alany megnyugtatása a munka fontos része. Ez a képein valóban látszik is, mert az alanyok nyugodtak. „Sok portréképen” – mondja – „túl sok levegő van a tüdőben, a vállak feszesek, a testtartás pedig védekező…” Ez szintén empátiával kerülhető el, nem pedig egy domináns fotóssal. Ha olyan stílust vagy ötletet akarunk az alanyra erőltetni, ami nem illik hozzá, abból könnyen baj lehet. „Nem szabad, hogy a technika elnyomja az alanyt, mert ha így történne, akkor a kép is az előbbiről fog szólni, nem az utóbbiról.” 

Kaupo Kikkas Sony Alpha 7RM2 hegedűs drámai megvilágításban

© Kaupo Kikkas | Sony α7R II + 24-70mm f/2.8 GM| 1/100s @ f/3.2, ISO 1000

A remek helyszínek szintén nagy szerepet játszanak Kaupo munkájában – rengeteg felvételén láthatók érdekes hátterek vagy olyan környezetek, amelyek kiegészítik az alanyt – de ez szintén nem véletlen. Kaupo gondolatban minden helyszínt rögzít; „Mindig nyitott szemmel járok, és keresem a jó helyeket. Néha évekig őrzök a fejemben egy-egy helyet. Mint ezt, ebben a régi tőzegmocsárban, melynek gyökerei több száz vagy több ezer évesek lehetnek; olyan furcsának és apokaliptikusnak tűnt. Aztán hirtelen találok egy olyan alanyt, aki értelmet adott ennek a környezetnek.” 

Kaupo Kikkas Sony Alpha 7RM3 szárnyas angyalt megszemélyesítő féri

© Kaupo Kikkas | Sony α7R III + 24-70mm f/2.8 GM| 1/160s @ f/5.6, ISO 200

Az érdekes helyszínek, mondja Kaupo, segítenek frissen tartani a dolgokat önmaga és a közönség számára is, és ugyanezért fektet időt személyes projektjeibe is.

„Évről évre egyre fontosabb számomra” – mondja –, „hogy portréfotósként ne ismételjem önmagam. Igen, a témák változnak, de félek, hogy a vizuális stílusom túl felismerhető lesz. Saját anyagból kell dolgoznom – ezt nevezem szabad művészetnek –, ahol megérint egy ötlet, és én a magam módján reagálok. Fotósként ebben lehetek a legjobb, de rendkívül szerencsésnek is érzem magam, hogy a témám az, ami a legfontosabb számomra.”

Kaupo Kikkas Sony Alpha 7RM2 tükrös épület előtt álló csellista

© Kaupo Kikkas | Sony α7R II + 24-70mm f/2.8 GM| 1/640s @ f/7.1, ISO 400

ILCE-7RM2

α7R II hátulról megvilágított Full Frame képérzékelővel

ILCE-7RM3

α7R III 35 mm-es Full Frame fényképezőgép autofókusszal

SEL2470GM

FE 24-70mm f/2.8 G Master

TEST
SEL85F14GM

FE 85 mm F1.4 GM

Kaupo Kikkas
alpha universe

Kaupo Kikkas

Észtország

„Dolgozz keményen, és szeresd, amit csinálsz – a többi jön magától.”

Profil megtekintése


x