A fagy világa

„Néma maradsz, és többé nem akarsz hangoskodni; megnyugszol. Ez amolyan csendes tisztelet és csodálat a természet szépsége iránt” – mondta el Tolis Fragoudis a Svájcban található Roseg gleccser által létrehozott, rejtett jégbarlangokról, amelyek kutatásával és fotózásával foglalkozik évek óta.

A jégbarlangokig vezető, befagyott tavon át, mély hóban megtett túra három órájába telt Tolisnak, miközben a hőmérséklet –25 ºC-ig süllyedt a völgy gleccser felőli végén, „úgyhogy nem csekély erőfeszítés odajutni” – nevetett. „A hótaposóban törtetéshez volt egy szánunk is a felszerelésnek, mert nem mehetek csupán egy fényképezőgéppel és egy objektívvel, ha ilyesmit csinálok!” Fotók és videók készítésére készülve Tolis három gépet vitt magával: Alpha 7S II, Alpha 7R III és Alpha 7R II, valamint a 12–24 mm f/4 G, a 16–35 mm f/2.8 GM, a 24–70 mm f/2.8 GM és a 70–200 mm f/2.8 GM OSS objektívet, egy gimbalt, egy drónt, továbbá biztonsági felszereléseket, köteleket és mindenféle ellátmányt.

A Sony Alpha vázak kisebb méretének és tömegének köszönhetően a fotósok – köztük Tolis – számára van mód a választásra: könnyebben utazhatnak, vagy többféle eszközt vihetnek anélkül, hogy túlterhelnék magukat. „Ha összevetjük ezeket a fényképezőgépeket a DSLR-gépekkel, igazán könnyűek” – mondta el Tolis. „Márpedig ez azt jelenti számomra, aki szeretek nagy készlettel dolgozni, hogy még több dolgot vihetek magammal! Egyértelműen hibrid operatőr vagyok, fotókat és videókat is készítek, ezért az Alpha S és Alpha R vázak kombinálása teljesen logikus.” Hozzátette még, hogy „további előnyökkel is jár, amikor ezeket a gépeket viszem. Például ki tudom használni az Alpha 7R III nagy felbontását és dinamikatartományát a barlangban készített, hosszú expozíciós idejű felvételeknél, egyúttal készíthetek kézből a legsötétebb helyeken is az Alpha 7S II kimagasló ISO-zajcsökkentési teljesítménye jóvoltából.”

Tolis elmondása szerint a mostoha körülmények egyáltalán nem hátráltatták a fényképezőgépeit, valójában mindig a munkakapcsolat emberi fele dermedt meg elsőként. „Van egy svájci mondásunk” – mondta el nevetve. „Így szól: »nincs olyan, hogy hideg idő, csak rossz ruha van«. A mínusz 20 ºC szokásos dolog errefelé, de ha felkészülten érkezel, rendben van. Az akkumulátorok gyorsabban merülnek ezen a hőmérsékleten, de akkor hozhatsz belőlük többet. A fényképezőgépek tökéletesen működnek. A valódi probléma az ujjad!” Tolis véleménye az, hogy ha sikerült elérni ezeket a csodás helyszíneket, akkor földöntúli szépségük és élénk színeik megörökítése már az alapvető tudnivalókra épül: jó kompozíció és expozíció.

Sötétebb barlangokban ennek a színnek a lehető legjobb megörökítéséhez Tolis hosszabb expozíciót használ, és a jégen átszűrődő vagy a barlang szájától tükröződő, gyenge fényre bízza a felvételt. „Kézből fotózok” – magyarázta. „Emellett gyakran használok semleges sűrűségű szűrőt az expozíciós idő növelése érdekében, és RAW formátumban készítem a felvételeket. A hosszabb expozíciónak köszönhetően a felvétel sokkal több adatot tartalmaz. Amint ezen a képen is látszik, gazdagabb és mélyebb, és lehetővé teszi ezeknek a csodás színeknek és tónusoknak az előhívását az utómunka során. Fotózás közben fejben máris ott vagyok, és azon gondolkodom, hogyan tudom a legtöbbet kihozni ezekből az intenzív jelenetekből.”

„Ezeknek a helyeknek a szépsége valóban függővé tesz” – tette hozzá Tolis. „A gleccserek mozgása, valamint az olvadás és újrafagyás miatt bármikor is mész vissza, a formációk teljesen különbözőek. Egyszerűen lenyűgöző.”

„De ezen barlangok megtekintésének esélye az idő előrehaladtával ugyanúgy csökken, ahogy maga a gleccser is” –vonta meg a vállát szomorúan.„Megpróbáltam visszamenni nemrégiben, de a lavinák miatt túl veszélyes volt. Az Alpokban teljesen természetesek a lavinák, de a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váltak. Lehetséges, hogy néhány éven belül a gleccser eltűnik, vele pedig a hidak és barlangok is, mi pedig az utolsók lehetünk, akik személyesen láthattuk ezeket, de mindig hálás leszek azért, hogy részese lehettem.”