„A tájfotózás teljes mértékben a fényről szól, és a legdrámaibb és legfurcsább fényeket azt időjárás ereje produkálja”, mondja az izlandi fotós, Páll Stefánsson. Az évek során Páll megszerette Izland folyton változó időjárását, talán még jobban is, mint az a sok ezernyi fotós, akik évről évre hazájába zarándokolnak.

Izlandon az időjárás és a fényviszonyok nagyon gyorsan változnak, de Páll számára ez nem akadály, hanem izgalmas lehetőség. A változó idő és fényviszonyok folyamatosan változtatják a táj látványát, és ebből ihletet merít: „Soha nem tervezem meg a felvételt, mert a tájképek elém jönnek. A tájfotózást csak szabadon lehet csinálni, mert a fény a legfontosabb tényező. Állandóan mozgok, gyaloglok, vándorlok, vezetek, és mindig résen vagyok – Ha egy érdekes látvány tárul elém, megállok.”

Páll arra is rájött, hogy a napok hossza Izlandon jelentősen befolyásolja a képeit: „A nyári napok nagyon hosszúra tudnak nyúlni, mert mindig van látnivaló, és érdekes a fény. De decemberre már csak három órán át van világos. Ez igazi kihívás, ha 500 km-t kell utaznom, és csak nagyon kevés időm marad a képek elkészítésére.” 

Bár a tájfotózáshoz egy Sony α7R III-at használ, stílusán meglátszik az a 30 év, melyben hagyományos filmre fényképezett főként közepes formátumú fényképezőgépekkel. 

„Szinte sosem nézek a fényképezőgépre. Még mindig úgy fotózom, mintha egy filmes gépet tartanék a kezemben – sosem készítek expozíciósorozatot HDR képekhez. És nem készítek sok képet – a legutóbb megjelent könyvemben látható első kép az első és egyetlen volt, amit készítettem. Tudtam, hogy olyan képet csináltam, amilyet akartam, hát miért ismételtem volna meg?”

Páll izlandi tájképeket ábrázoló könyvének képei két év alatt készültek. „Nem szeretek visszatekinteni, mert szerintem a fotósnak mindig új és eltérő dolgokat kell látnia és alkotnia. Szeretek előre nézni, és azt hiszem, fotósként még mindig fejlődöm.”

„Soha életemben nem használtam zoomobjektívet. A képeim 95%-át mindössze három fókusztávolsággal készítem: 35 mm, 50 mm és 85 mm. Azt hiszem, ha az ember a felszerelését csak néhány objektívre korlátozza, élesedik a szeme, és megtanulja, melyik objektívet használja, és hogyan közelítse meg a jelenetet.”

Páll elmagyarázza, hogy az általa használt mindhárom objektív maximálisan kihasználja fényképezőgépének teljes képkocka méretű érzékelőjét, így csak minimális felszerelésre van szüksége, mégis számos különböző típusú felvételt tud készíteni: „Az objektívek minősége és bokeh-ja ugyanaz, mint amihez hozzászoktam a közepes formátumú fényképezőgépeknél és lencséknél – és azért is jók, mert tájképhez és portrékhoz is használhatók. f/1,4-gyel készíthetek portrékat gyönyörű háttérbokeh-kal és tűéles szemekkel, f/8-cal pedig tájképeket, amelyeken az előtértől a háttérig minden éles. Az objektív ugyanaz, de a képek egészen máshogy néznek ki, és más érzetet keltenek – mintha két objektívem lenne egyben.”

Páll fényképezőgép-táskájának másik tartozéka a Sony RX1R II kompakt fényképezőgép, amely dinamikusabbá teszi fotózási tevékenységét. „Szeretem a közepes formátumú fényképezőgépek négyzet alakú képeit, ezért amikor megláttam, hogy a fényképezőgép rendelkezik négyzet alakú kép móddal, azt mondtam: ’wow!’ Szeretek négyzet alakú képeket komponálni – kihívást jelent, de ha az ember jól csinálja, nagyszerű képeket kap.”