A sportképek rögzítése iránti motivációm az egyes eseményeket körülölelő történetekből táplálkozik. Noha nyilvánvalóan fontos, ami a pályán történik, nem csupán ez a lényeg; rengeteg történet vár arra, hogy elmeséljük.
De hogyan is vágok bele a történetek elmesélésébe a fotózáson keresztül? Íme néhány gondolat erről.
Az első lépések
Függetlenül attól, hogy milyen sportágat szeretnénk fotózni, a sikerhez elengedhetetlenül fontos tisztában lenni az adott sport szabályaival és a játék menetével. Képesnek kell lennünk arra, hogy előre lássuk, milyen irányt fog venni a játék, és készen álljunk elkattintani a szuper képet, amint a lehetőség felmerül, hiszen csupán egyetlen lehetőségünk lesz arra, hogy a gólt vagy a gólkísérletet elkapjuk.
Az olyan gyors sportoknál, mint a rögbi, egyszerűen nincs idő azon tűnődni, miként változtassak a beállításokon, vagy hogy azon töprengjek, melyik objektívet használjam – ennek természetesen, szinte ösztönösen kell jönnie, és ez csak akkor lehetséges, ha ismerjük a játékot, valamint megfelelő felszereléssel és tapasztalattal rendelkezünk. Kezdőként a legjobb, ha az alapokat sajátítjuk el először. Fontos, hogy olyan sportot találjunk, amit szeretünk, és hogy alaposan megismerjük a felszerelésünket, azáltal, hogy rengeteget gyakorlunk.
Hogyan készítsünk remek képeket
Mindig azokat a pillanatokat keresem egy mérkőzésen, amelyek valóban egy történetet mesélnek el, és hírértéket kölcsönöznek a képeknek. Például, amikor rögbimeccsen fotózok, az akrobatikus pontszerzéseket, az érzelmes ünnepléseket, és a kemény szereléseket próbálom elkapni – ezekből a pillanatokból lehet olyan képeket készíteni, amelyek a közösségi médiában és az országos újságokban is jól mutatnak.
Hogy sikerül-e, az részben azon múlik, hogy megtaláljuk-e az ideális helyet. Ez nagyban függ a stadionban érvényes korlátozásokról, de azon is múlik, hogy egy adott klubcsapatra vagy éppen játékosra szeretnék-e koncentrálni. Például, ha egy játékos a 100. meccsét fogja játszani, vagy épp valószínű, hogy egy újabb mérföldkőhöz érkezik a karrierjében, akkor különösen ügyelek arra, hogy milyen pozícióból és szögből készítem el e képet, hogy nagyobb eséllyel lehessen meg az a bizonyos „díjnyertes” felvétel.
A megfelelő felszerelés kiválasztása
Az α9 és az α7R III egyaránt a normál felszerelésemhez tartozik. Az α9 a „joker” gépem, amellyel garantáltan nem mulasztok el semmit. Rendszerint az FE 400 mm-es f/2.8 G Master és az FE 70-200 mm-es f/2.8 G Master objektívvel használom a nagy sebességű akciók rögzítéséhez.
Az α7R III gépet széles látószögű képekhez használom az FE 16-35 mm-es f/2.8 G Master vagy az FE 24-70 mm-es f/2.8 G Master objektívvel annak függvényében, hogy milyen stadionban fotózom és milyen típusú felvételt akarok készíteni. Néha távoli fotózáshoz is előveszem az α7R III gépet, elhelyezem a gólvonalra vagy a gólkísérleti vonalra, készen állva arra, hogy el tudjam kapni a kulcsmozzanatot.
Ezekkel az objektívekkel az események teljes palettáját rögzíteni tudom, bárhol is legyek épp.
A megfelelő beállítások használata
Mindig kézi expozícióval dolgozom. A meccs kezdete előtt bemérem az expozíciót a pálya közepéről, és erre az értékre rögzítem az expozíciómat, ami azt jelenti, hogy az expozíció a játék során készített összes felvételemen konzisztens lesz.
Ilyen gyors léptékű, mozgalmas sportág fotózása során kifejezetten hasznos a folyamatos autofókusz mód, mivel segít igazán kristálytiszta felvételeket rögzíteni. A hátsó gombot is használom a fókuszáláshoz, ilyenkor le van tiltva a fókuszálás az exponálógombról, tehát az exponálógomb csak a zárat aktiválja, és a hátsó gomb, rendszerint az AE-L gomb aktiválja a kamera autofókuszát. Ez azt jelenti, hogy az exponálógomb lenyomásakor nem késik a zár aktiválása.
Végül pedig fontos, hogy próbáljunk 20 képkocka/másodperces sebességgel fotózni, amikor az akcióra koncentrálunk. Az a tapasztalatom, hogy így jóval több lehetőségem adódik, hogy egy kiélezett pillanatban elkészíthessem a tökéletes fényképet. Elengedhetetlen, hogy a labda vagy egy kulcsfontosságú érzelem szerepeljen a fotón – ha elszalasztom a lehetőséget, nincs alkalom újrázni. Ha ez nem sikerül, akkor minden mással hiába fáradoztam.
„Bár különféle műfajú fotókat készítek, úgy gondolom, hogy az egyes műfajokhoz szükséges készségek ötvözése és átvétele erőteljesebbé teszi a munkáimat.”