OBJEKTÍVEK ALAPTULAJDONSÁGAI
Minden objektív nagyítási képességét a gyújtótávolsága határozza meg. A makró fotózás esetében azt is figyelembe vesszük, hogy milyen közel vagyunk a tárgyunkhoz. Ez a két tényező – a gyújtótávolság és a minimális fókusztávolság – határozza meg az objektív maximális nagyítási arányát, melyet néha „leképezési aránynak” is neveznek. Minél közelebb kerül a tárgyhoz az adott gyújtótávolságra állított objektívvel, annál nagyobb nagyítási arányt fog elérni.
A makró objektív klasszikus definíciója a következő: legalább 1:1 vagy „1x” maximális nagyítási arányú objektív a műszaki adatok alapján. Ez azt jelenti, hogy a tárgyat a fényképezőgép képérzékelőjén teljes méretében lehet visszaadni: a 10 mm-es tárgy 10 mm-es képként jeleníthető meg az érzékelőn, ha az objektív kellően közel helyezkedik el a tárgyhoz. Az 1:2 vagy „0,5x” maximális nagyítási arány azt jelenti, hogy ugyanezen 10 mm-es tárgy érzékelőre vetített képének maximális mérete 5 mm lenne, vagyis a valódi méretének pontosan a fele.
0,35x
1,0 x
A makró objektíveket kifejezetten úgy tervezték, hogy optimális optikai teljesítményt biztosítsanak nagyon kis fókusztávolság esetén, továbbá általában kis távolság mellett a legélesebb eredményt nyújtják, ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag makró fotózáshoz használhatja őket. Számos makró objektív képes kiváló teljesítményre akkor is, amikor normál tárgyakról készít felvételt normál távolságból.
A makró objektívek másik fontos jellemzője rövid távolság mellett a rendkívül kis mélységélesség. Ez azt jelenti, hogy nagyon óvatosan kell őket fókuszálni annak érdekében, hogy a kívánt részletességű képet kapjuk tökéletesen élesen. Bizonyos helyzetekben egy állvány megkönnyítheti az élességállítást. Előfordulhat, hogy meglehetősen kicsire kell állítania a blendenyílást, hogy kellő mélységélességet kapjon egyes tárgyak esetében. A kis mélységélesség azonban előny is lehet: kiemeli a fókuszban lévő, fontos részletet, miközben defókuszálást alkalmaz és nem hangsúlyozza a zavaró hátteret.
[1] Minimális fókusztávolság (kb. 13 cm/5,1 hüvelyk 1-szeres nagyítás esetén) [2] Munkatávolság (kb. 2 cm/0,8 hüvelyk 1-szeres nagyítás esetén) [3] Minimális fókusztávolság (kb. 35 cm/13,8 hüvelyk 1-szeres nagyítás esetén) [4] Munkatávolság (kb. 16 cm/6,3 hüvelyk 1-szeres nagyítás esetén) [5] Képérzékelő sík
Az objektívvel kapcsolatos műszaki adat, a „minimális fókusztávolság” megtévesztő lehet. A minimális fókusztávolságot a tárgytól az objektív hátsó fókuszpontjáig mérik, mely utóbbi a fényképezőgép-váz képérzékelő síkján található. A „munkatávolság” fogalma a tárgy és az objektív első tagjának távolságát jelenti.
Ha egy objektív a műszaki adatai alapján 0,2 m-es (20 cm) minimális fókusztávolsággal rendelkezik, akkor a fényképezőgép-váz vastagságától és az objektív hosszától függően a munkatávolság csak pár centiméter lehet, ha a fókuszt minimális fókusztávolság mellett használja 1:1 makrófelvételek készítéséhez. Ha ilyen közel van a tárgyhoz, az nehézséget okozhat a megvilágítás terén (speciális makró vakuk és körlámpák állnak rendelkezésre az ilyen típusú megvilágítási problémák kiküszöbölésére), az élességállítás nehéz lehet, amikor a tárgy vagy a fényképezőgép enyhén mozog, illetve ha élő témákról van szó, elijesztheti azokat a kis távolság miatt. Ha ezen problémák közül bármelyik felmerülne, válasszon makró objektívet, amely hosszabb gyújtótávolságot biztosít nagyobb működési távolság esetén.