A fotózás egyéb területeihez hasonlóan a kiemelkedő télisport-felvételekhez is különbözni kell másoktól. Meg kell találnod a saját stílusodat. Ha nagyobb versenyen fotózol, ez nehéz dolog, különösen a síugrás esetében. Ugyanazokra a helyszínekre mész ki évről évre, ugyanolyan ugrásokhoz. Ráadásul nincs sok hely a fotósok számára a helyezkedéshez. Így az első tanácsom: érkezz korán, igyekezz elsőként megjelenni, és megkeresni a legjobb helyet. Én próbálom elkerülni az előző évben elfoglalt pozíciót – mindig törekedj a fejlődésre, és csinálj valamit máshogyan, mint legutóbb – még akkor is, ha az kifejezetten jól működött.

A pozíció megkeresése során mindig arra törekszem, hogy a megszokottól eltérő képet tudjak megalkotni. Az egyik legfontosabb dolog a fény, és ez persze megváltozhat a fotózott esemény közben – ezzel tisztában kell lenni. Aztán ott van a szög. Én valami dinamikusat szeretnék, és nem egy szokásos felvételt egy síelőről vagy ugróról. Az általam használt objektívtől függően eltérő látványt tudok elérni, ezért végiggondolom, hogy mit szeretnék megmutatni, és ami legalább ennyire fontos, mit szeretnék kihagyni. Nagyon hamar meg kell hoznom a megfelelő döntéseket, ezért megyek oda nagyon korán, hogy felfedezzem a környéket; amint megkezdődik a verseny, a sportolók egymás után jönnek le, ezért nehéz helyet változtatni, különösen úgy, hogy az összes többi fotós is elhelyezkedett már.

A kép elkészítése gyakran meglehetősen magától értetődő dolog! Két Sony α9 fényképezőgépet használok különböző objektívvel, hogy villámgyorsan tudjak váltani. Folyamatos autofókuszt állítok be, és a Kiterjesztett rugalmas spot vagy az Egyetlen spot funkciót használom, így az AF tökéletesen képes követni a témát. A gyors és pontos fókusznak köszönhetően összpontosíthatok az időzítésre és a tökéletes kompozíció megkeresésére.

Síugrásnál a versenyzők sebessége 100 km/h is lehet a lejtőn, ezért a gyors autofókusz elengedhetetlen, a levegőben töltött pillanataik megörökítéséhez pedig a zársebességnek is nagynak kell lennie. Rendszerint 1/1000 vagy 1/800 mp-es záridőt állítok be, az exponálás többi elemét pedig manuálisan állítom be. Azért használok manuális expozíciót, mert a szikrázóan fehér hó gyakran becsapja a fényképezőgép fénymérőjét, és a felvételek sötétek lehetnek. Az általam megválasztott zársebességgel használni tudom az elektronikus képkeresőt és a hátoldali LCD-képernyőt, így pontosan a végső képet láthatom. Ezzel állíthatom a blendenyílást, az ISO-érzékenységet, valamint a fehéregyensúlyt, azaz a tökéletes expozíciót meg tudom adni a fényképezőgépen.

Van, amikor a versenyző hihetetlen sebességét szeretném megmutatni, ilyenkor pásztázó technikát használok. A zársebességet 1/100 vagy 1/80 mp-re csökkentem, és a géppel pontosan követem a versenyző mozgását. Ilyen esetben a téma éles marad, a háttér viszont bemozdulási elmosódást mutat, ami segít hangsúlyozni a haladás sebességét. Nagyszerű technika a képek különlegessé tételéhez.

A objektív kiválasztása leginkább a fotózás helyétől és a megmutatni kívánt dologtól függ. Én az FE 16–35 mm f/2.8 GM objektívet használom a nagy látószöghöz, ha szeretnék nagy szeletet megmutatni a háttérből és a környezetből. Az FE 24–70 mm f/2.8 GM objektívet használom amolyan általános „mindenes” objektívként, és nagy rajongója vagyok az FE 100–400 mm f/4-5.6 GM objektívnek is. A 100–400 mm-es objektív a fókusztávolságához képest rendkívül könnyű, ami nagy előny a lejtőkön mászkálás közben, miközben tökéletes fókusztartományt kínál a legtöbb általam készített felvételhez.

Ha azt kéne megfogalmaznom, hogy mit szeretnék megörökíteni, akkor olyan pillanatot keresek, amelyet kitölt egyetlen érzelem és akció. A sebességet és a pillanat intenzitását szeretném megragadni, de a sportolók reakcióit is keresem az esemény után. Az érzelmet kutatom, és ez nem feltétlenül csak a sportolókból eredhet – származhat ez a tömeggel folytatott kölcsönhatásból is: az őket ünneplő rajongókból és szurkolókból. Ezek azok az apró pillanatok, amelyek igazán emlékezetes képeket tudnak eredményezni.

Az utolsó tanácsom pedig, hogy használd a fotózás egyéb területein megszerzett tapasztalataidat. A rengeteg különféle sportfotó elkészítésén túl sokat fényképeztem az utcán is. Az utcai fotózás során szerzett tapasztalat segített az érdekes szögek, hátterek és fények keresésekor. A fotózás más területein mindig vannak olyan készségek, amelyeket be lehet építeni a télisportok fotózásába is. Mindez része a saját stílusod és ötlettárad fejlesztésének.