„Szlovéniából származom, ami egy aránylag kis ország, a helikopterek pedig ritkák. Fiatalabb koromban mindig izgalmasnak találtam a helikoptereket, és mindig szerettem volna dolgozni velük.” 

Évekkel később valóra vált Podlogar kívánsága, és kombinálhatta a fotózást a helikopterek iránti rajongásával.

A kalandfotózásról ismert Uros, aki rendszerint extrém helyszíneken extrém sportot űző embereket fotóz, ugyanezt a filozófiát alkalmazza a helikopterekről készült légi felvételeinél.

„A táj az egyik legfontosabb eleme a felvételeimnek. Ez adja a hátteret a helikopter képéhez – fejti ki. – Rendkívül fontos valami egyedit és lenyűgözőt találni a tájban, mert ez teszi különlegessé a felvételt.” Uros szerint a táj nélkül a felvétel semmit sem ér.

Amikor Uros a „lenyűgöző táj” kifejezést használja, nem túloz. A Bell Helicopters vállalattal való együttműködése során bolygónk legikonikusabb helyszíneire látogatott el. „Az egyik legnagyobb projektem Nepálban volt, a Mount Everest körüli repülés során. Japánban a Fudzsit is körberepültem, Dél-Afrikában pedig zebrák csoportjai felett jártam.” Legutóbbi útja során Vietnám lenyűgöző partjaira jutott el.

Mivel a helyszínek jelentősen különböznek egymástól, rengeteg előkészületet igényel mindegyik projekt. Tanulmányozzák a tájat, hogy Uros meg tudja tervezni, pontosan hol legyen ő maga és a helikopterek a lehető legjobb felvétel elkészítéséhez. És mint bármely egyéb tájkép esetén, a napszak és a nap iránya kritikus fontosságú. „A fény rendkívül fontos – ezen áll vagy bukik a felvétel” – nyilatkozza lelkesen.

A helikopteres repülés nyilván nem egy olcsó mulatság, ezért kritikus fontosságú, hogy minden pontosan és gyorsan történjen. Uros megosztja velünk, hogy két különféle stílus létezik a helikopterfotózásban – az egyik a légi, ún. „air to air”, amikor helikopterrel repülve egy másik repülő helikoptert fotóz, a másik pedig a földi. „Néha a helikopter letesz engem egy mesebeli helyszínen, majd ismét felszáll, hogy el tudjam készíteni a felvételeket. De legtöbbször egy másik helikopterből fotózok” – fejti ki.

Ezek az „air to air” képek teszik különlegessé Uros helikopterképeit azokhoz a felvételekhez képest, amelyeket a szárazföldről, egy sima kék ég felé tekintve készítettek. Amikor azonban nincs stabil talaj az ember lába alatt, még összetettebb feladattal kerül szembe, hiszen mozgó tárgyból készít felvételt mozgó tárgyról, ráadásul számolni kell a helikoptert mozgató hajtóművek keltette rezgésekkel is.

„Nincs sok idő, ezért nagyon magabiztosnak kell lenni. Itt nincs második esély – szögezi le Uros, majd hozzáteszi: – A Sony α7R III képstabilizálási funkciójára hagyatkozom, és mivel jó az akkumulátorkapacitás, nem kell vesztegetnem az időt a levegőben az akkumulátorcserével. Olyan felszerelésre van szükségem, amire számíthatok.”

Mozgó téma fotózásakor rendszerint a lehető legnagyobb zársebességet kell használni, hogy ne legyen elmosódott a kép. Amikor azonban helikoptert fotózunk, ettől „lefagyhatnak” a hajtómű forgószárnyai, azt a hatást keltve, mintha a helikopter csupán lebegne az égen. Ezért Urosnak meg kellett találnia a megfelelő egyensúlyt a helikopter repülését „lefagyasztó” és a forgószárnyakat enyhén elmosódottan láttató zársebesség között. Ez a mozgásra utaló finom jelzés az, amitől életre kelnek a képek.

Nem csupán a külső felvételek profitálnak az izgalmas tájból. Uros általában a Sony 24–70 mm f/2.8 GM vagy 70–200 mm f/2.8 GM objektívjét használja a helikopterfotózáshoz, azonban aduászként kéznél van a Sony FE 12–24 mm f/4 G Lens is.

Ezzel a rendkívül nagy látószögű objektívvel Uros a helikopter pilótafülkéjéből tud fényképezni, bemutatva a helikopter vezetéséhez szükséges rengeteg vezérlőgombot és kapcsolót, sőt, ami még ennél is fontosabb, a szélvédőn keresztül elénk táruló hihetetlen tájakat – pontosan úgy, ahogy azt a pilóta látja. Így olyan felvételek készülnek, amelyek a nézőben azt az érzetet keltik, mintha ők maguk is ott lennének, ráadásul hangsúlyozzák a helikopter által berepült gyönyörű tájak végtelenségét.

Uros tisztában van annak a jelentőségével, hogy valóra válthatja régi álmát, és helikopterrel repülhet és dolgozhat. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy a légiközlekedésben dolgozhatok – jelenti ki. – Mindegyik projekttel valami újat tanulok, amit aztán a következő projektben felhasználok – ez azt jelenti, hogy folyamatosan fejlődni tudok.”